ING: erősödhet a forint a kedvező körülmények miatt

Két hónapja, április közepétől tart a forint gyengülő trendje, amelyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sorozatos kamatcsökkentései ellenére elemzők szerint döntő szerepet játszottak olyan nemzetközi tényező, mint Görögország esetleges kilépése az euróövezetből és az elmúlt hetekben látott kötvénypiaci volatilitás. Április közepén még 300 forint alatti eurót is láthattunk, mostanra azonban stabilan 310-es szint felett mozog a kurzus. Balatoni András és Chris Turner, az ING Bank szakértői úgy vélik, hogy fundamentális oldalról nézve a forint várhatóan hosszú távon felértékelődik, hiszen a gazdasági növekedés továbbra is erőteljes, miközben a folyó fizetési mérleg többlete tavaly elérte a GDP 4,2 százalékát, és tovább növekszik.

A Morgan Stanley szakértői is azt várják, hogy a forint erősödni fog. Szerintük a hazai deviza mellett a zloty is felértékelődhet a következő időszakban. Mivel a hosszabb távú euróövezeti növekedési kilátásokat nem befolyásolja számottevően Görögország esetleges távozása az euróövezetből, egy ilyen esemény nem lehet lényeges hatással sem a forint, sem a lengyel zloty kilátásaira.

A magyar kamatpolitika azonban befolyásolni fogja a forintot. Az ING Bank szakértői azt várják, hogy az MNB ebben a hónapban még 15 bázisponttal csökkenti az alapkamatot (az elmúlt három hónapban mindig 15 bázisponttal vágott a jegybank), és 1,5 százalékon megállítja a ciklust. (A lengyel kamat is ezen a szinten van.) Ha ez így lesz, akkor a forint az euróval szemben felértékelődhet a nyár folyamán. Az elemzők szerint a forintot támogatja az Európai Központi Bank (EKB) eszközvásárlási programja és az is, hogy a Federal Reserve (Fed) késlekedik az alapkamat emelésével. Csak ideiglenes gyengülés várható szeptemberben, amikor az amerikai jegybank emelheti az alapkamatot és az MNB változtat az irányadó eszközén. A magyar jegybank korábban bejelentette, hogy a 2 hetes betét helyett a 3 hónapos betét lesz az irányadó eszköze, amelynek célja, hogy állampapírokba helyezzék pénzüket a bankok és ne az MNB-nél parkoltassák. A legtöbb elemző szerint ez a lépés gyengítette a forintot az elmúlt napokban, mert a külföldi befektetők távozhatnak az állampapírpiacról, miközben a bankok növekvő kereslete lefelé szorítja a hazai hozamokat. Emiatt egyébként kevésbé vonzóak a forinteszközök. A piac azt várja, hogy 12 hónapos időtávban a forint gyengülni fog az euróval szemben, és a kurzus meghaladja a 315-ös szintet, az ING ennek ellenére alapforgatókönyve szerint 300 alatti euró/forinttal számol.

Balatoni András és Chris Turner úgy véli, hogy a forint még mindig sebezhető amiatt, mert nagy az aránya a nemzetközi befektetőknek a hazai állampapírpiacon, így egy kötvénypiaci eladási hullámmal növekedhet a volatilitás és átmenetileg gyengülhet a forint. Az is megakadályozhatja a forint felértékelődését, ha az MNB mégsem állítja meg júniusban a kamatcsökkentési ciklusát. Az ING Bank alternatív forgatókönyve szerint még ezt követően három 10 bázispontos kamatvágás következhet, így 1,2 százalékra süllyedhet a kamat. Ezt egyébként egyre több szakértő jósolja annak ellenére, hogy az infláció visszatért a pozitív tartományba. Májusban 0,5 százalékkal nőtt a fogyasztóiár-index nyolc hónapnyi csökkenés után. Igaz, az MNB 3 százalékos inflációs célját még sokára érheti el. Számos elemző azért várja, hogy tovább lazít az MNB, mert a monetáris tanács összetétele „galamb”, vagyis lazításra hajlik a többség. Az ING összességében úgy látja, hogy ha nem áll le 1,5 százalékon a kamatcsökkentési ciklus (és összesen 30 bázisponttal vágnak), akkor a forint felértékelődésére az idei év végéig vagy a jövő év végéig várni kell.

Új rekord az aukción

Mindössze 1,05 százalékos, rekordalacsony átlaghozam mellett adott el 40 milliárd forintnyi 3 hónapos kincstárjegyet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ez 8 bázisponttal alacsonyabb hozam, mint a múlt héten, és 5 bázisponttal kisebb, mint a másodlagos piaci hozamszint. A befektetők több mint kétszer ennyiért, közel 90 milliárd forintért vettek volna kincstárjegyet, de az ÁKK nem adott el többet. A rövidebb lejáratú állampapírok hozamát az szorítja lefelé, hogy az MNB bejelentette az önfinanszírozási program folytatását, amely a bankokat az állampapír-piacra tereli.