Magyar gazdaság

Lassabban nőttek a keresetek áprilisban

Áprilisban 248 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, ami 3,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az év első négy hónapjában 4,1 százalékkal, 242 ezer forintra nőtt a bruttó kereset, vagyis az áprilisi adat kissé lassította a dinamikát. Áprilisban 163 ezer, az év első négy hónapjában pedig 158 ezer forint volt a nettó átlagbér. A hivatal szerint a keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta. A családi adókedvezményt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 165 ezer forintra becsülhető.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza a bérek növekedési ütemének lassulását azzal magyarázta, hogy az állami és a nonprofit szektorban a tavalyi év azonos hónapjától jóval elmaradtak a nem rendszeres keresetek. Ha csak a rendszeres kereseteket vesszük figyelembe, akkor a bérnövekedés üteme 4,3 százalék volt éves összehasonlításban – mutatott rá. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 2,9, a vállalkozásoknál 3,5, a költségvetés területén 1,4, a nonprofit szervezeteknél 1,8 százalékkal nőttek a keresetek. A vállalatoknál a bruttó kereset 260, a költségvetési szférában 238, a nonprofit szervezeteknél pedig 230 ezer forint volt.

Az év első harmadában 4,8 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek a nemzetgazdaságban – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A reálbérek 28 hónapja folyamatosan emelkednek. Elemzők szerint a keresetek vásárlóerejének növekedését segítette, hogy az év első négy hónapjában majdnem 1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, a következő hónapokban viszont már valószínűleg lassabb ütemben fognak növekedni a reálbérek, mert a fogyasztóiár-index májusban nyolc hónapos sorozatos csökkenés után visszatért a pozitív tartományba. Miután a bérek 3-4 százalék közötti mértékben növekedhetnek – ha tartós marad az év elején látott trend –, és az 0,5-1 százalék között lehet, így a reálbérek 2-3 százalékkal nőhetnek a következő hónapokban, az év vége felé pedig ennél is lassabb ütem várható, miután az infláció 2 százalék fölé kúszhat. Ezzel párhuzamosan a legalább 5 főt foglalkoztató vállalatoknál, a költségvetési szférában és a nonprofit szektorban január és április között az alkalmazásban állók létszáma 2 millió 875 ezer fő volt, ami 1,1 százalékos növekedés egy év alatt. Ez nem túl erős növekedés a tavalyi 4-5 százalékos létszámbővüléshez képest, de az elsődleges munkaerőpiacon – főképp a vállalati szektorban – kedvezőbbek a folyamatok.

A cégeknél 2,6 százalékkal dolgoztak többen áprilisban (közmunkások nélkül), mint egy évvel korábban, az év első négy hónapjában pedig 3 százalék feletti a bővülés. Ez egyben azt is jelenti, hogy az áprilisi a leggyengébb növekedés idén. Az NGM közleményében azt emelte ki, hogy a versenyszférában a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál jelentős, 46 ezres a létszámbővülés 2014 áprilisához képest. Az alacsonyabb növekedés azzal magyarázható, hogy áprilisban 185 ezer közfoglalkoztatott volt, ami ugyan 35 ezres emelkedés egy hónap alatt, de jelentős esés a tavalyi év azonos időszakában mért rekordmagas, 211 ezreshez létszámhoz képest.

közmunkás KSH foglalkoztatás
Kapcsolódó cikkek