A szemünk láttára szakad ketté az Európai Unió Ukrajna miatt: ez a hét tagország most hűséget fogadott Ursula von der Leyennek – meglepő nevek
Az EU országaiban mintegy 210 milliárd euró értékű befagyasztott , az orosz állam tulajdonát képező vagyon található, ebből 183 milliárd eurónyit a brüsszeli székhelyű Euroclear kezel, Ursula von der Leyen pedig összegyűjtötte az összes olyan EU-s országot, akik egyetértenek vele a probléma kezelését illetően.
Ez az összeg az EU-ban található összes orosz devizatartalék 86 százalékát teszi ki, és a globális mennyiség kétharmada. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint a következő két évben az állam működésére és a védekezés költségeinek fedezésére 135 milliárd euróra van szüksége Ukrajnának. Az Európai Bizottság arra tett javaslatot szerdán, hogy
a lefoglalt orosz pénzeszközöket egy 90 milliárd eurós úgynevezett jóvátételi hitel formájában használják fel,
ami Ukrajna gazdasági és katonai szükségleteit fedezné a következő két évben.
Ursula von der Leyen ezt már nem érti: a belgák és a magyarok után újabb uniós ország lázadt fel, ezúttal az egyik legnagyobb – nem adják az orosz vagyont
Ursula von der Leyen országai
Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Finnország és Írország vezetői az Ursula von der Leyen uniós bizottsági, valamint António Costa tanácsi elnöknek írt levelükben azt írták: az orosz vagyon felhasználása
- anyagilag a leghozzáférhetőbb
- és politikailag a legreálisabb,
tekintettel az Oroszország által megtámadott ország költségvetési és katonai szükségleteinek jelenlegi méretére és sürgősségére.
Az intézkedés Ukrajna azon jogát erősíti, hogy kártérítést kapjon az orosz invázió okozta veszteségekért
– írták.
Erkölcsi kötelessége-e az Európai Uniónak finanszírozni Ukrajnát?
Sürgették az EU-t, hogy mihamarabb folytassa a befagyasztott orosz pénzeszközök Ukrajna finanszírozására való felhasználásáról folyatott javaslat elfogadását, majd úgy fogalmaztak: „Ukrajna támogatása a szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelmében nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem saját érdekünket is szolgálja”.
Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője hétfőn, a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján az orosz vagyon lefoglalására és felhasználására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta,
a megbeszélések a jövő heti Európai Tanács üléséig folytatódnak, ahol a cél a végső döntés meghozatala lesz.
Megismételte az uniós bizottság álláspontját, mely szerint a javaslatok összhangban vannak a nemzetközi joggal, és kezelik a befagyasztott pénzeszközök használatával kapcsolatban felvetődött aggályokat. Az Európai Bizottság valahányszor jogi javaslatot terjeszt a tagországok vezetői elé, „biztosak vagyunk abban, hogy az jogilag érvényes, és megfelel minden követelménynek és aggálynak, beleértve ebben az esetben a pénzügyi piacokat is” – tette hozzá az uniós szóvivő.
