Felgyorsultak az események Görögországgal kapcsolatban, ám ez nem jelenti azt, hogy közelebb jutottak volna a hitelezők és Athén az adósságválság megoldásához.

Tegnap gyakorlatilag egy-két óra alatt visszadobta az Európai Bizottság a görög kormány legújabb reformjavaslatát. A mindössze háromoldalas csomaggal kapcsolattal név nélkül nyilatkozó tisztviselők a Reutersnak annyit mondtak: az előzőekhez hasonlóan ez sem elégséges ahhoz, hogy előmozdítsa az egyezkedést. Görög források szerint Athén újabb verziót terjeszthet elő, Jeroem Dijsselbloem, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup elnöke azonban tegnap arról beszélt: távoli még a megegyezés.

Az ellentétek három területre koncentrálódnak: Athén elutasítja a hitelezőknek az áfa emelésére, a nyugdíjak csökkentésére tett javaslatait, és kitart a munkavállalók erősebb védelmét szolgáló törvények helyreállítása mellett. A tegnapi javaslat hírek szerint az elvárt adósságcsökkentés mértékére koncentrált, egy másik dokumentumban ugyanakkor azt kérték, hogy az Európai Központi Banknál lévő, júliusban és augusztusban lejáró, összesen 6,7 milliárd euró értékű államkötvények visszafizetését az euróövezeti mentőalapként funkcionáló Európai Stabilitási Mechanizmus bevonásával segítsék. Görögország számítások szerint külső forrás bevonása nélkül már idáig sem jutna el, az is kérdéses, hogy a mentőhitel utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének rendelkezésre bocsátása nélkül hogyan teljesítik júniusi kötelezettségeiket.

Közben a The Wall Street Journal arról írt: már arról tárgyalnak, hogy a június 30-án lejáró hitelprogramot 2016. március 30-ig meghosszabbítják. A felek többször hitet tettek amellett, hogy a cél Görögország euróövezeti tagságának fenntartása, Ciprasz azonban tegnap, a Corriere della Sera olasz lapnak nyilatkozva arról beszélt: a görögök kilépése a vég kezdetét jelentené a valutaunió számára. „Ha Görögország csődbe megy, a piacok azonnal keresni kezdenek egy másik áldozatot” – fogalmazott Ciprasz.