A görögök sem állítják meg az MNB-t

Júliusban még nem fogja megszakítani a Matolcsy György vezette MNB a már négy hónapja tartó monetáris lazítási ciklusát annak ellenére sem, hogy Görögország távozása a valutaunióból soha nem látott közelségbe került. Egyelőre azonban csak korlátozott hatásai voltak Magyarországra nézve a görög válságnak, igaz, a forint öthavi mélyponton jár az euróval szemben.

A magyar kamatszint most 1,5 százalékon áll, éppen ott, ahol a lengyel ráta. „Az MNB a korábbi 15 bázispontos kamatvágások után ebben a hónapban várakozásunk szerint csak 10 bázisponttal fogja csökkenteni az irányadó rátát” – mondta a Világgazdaságnak Barczel Vivien. Az Erste Bank közgazdásza szerint a jegybanki kommunikációból arra lehet következtetni, hogy erre a kamatcsökkentésre még sort szeretnének keríteni. Kiemelte, hogy a forint piacán nem szabadult el a pokol a görög események hatására, így vághat az MNB.

A júliusi mérséklést gyakorlatilag „megígérte” az MNB, viszont egyre inkább az látszik, hogy az inflációs jelentés egyik kockázati pályája valósul meg. A jegybank egyik forgatókönyve szerint a fejlett piacokon látható intenzív hozamemelkedés szigorúbb monetáris kondíciókhoz vezethet, egy másik – a geopolitikai feszültségek éleződésével számoló – alternatív forgatókönyv pedig éppen arról szól, mi történne, ha Görögország kilépne az eurózónából. Ha bekövetkezik a Grexit, akkor az MNB elemzése szerint nem zárható ki fertőzés, ám Magyarországra nézve az elmúlt időszak pénzpiaci folyamatai alapján a hatások a korábbinál korlátozottabbak lehetnek. A jegybank azonban kiemeli: a görögök kilépésekor a kockázati indexek növekedésével párhuzamosan a magyar kockázati felár is emelkedne.

Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza szerint úgy tűnik, mintha az MNB egyik kockázati pályáján haladnánk. „Ha a görög válság tartósan fennáll, és a kockázati étvágy jelentősen visszaesik, akkor az szigorúbb monetáris politikai irányultságot eredményezhet” – mondta a Világgazdaságnak az elemző. Egyelőre ez azonban nem áll fenn, miután a piacok nincsenek kockázatkerülési üzemmódban, így Balatoni is azt várja, hogy az MNB 10 bázisponttal fogja csökkenteni az alapkamatot a 21-ei kamatdöntő ülésen.

Balatoni kiemelte, hogy vannak ugyan kockázatok, de ha ezek nem élesednek, akkor akár 1,2 százalékig is csökkentheti a kamatot az MNB szeptemberig. Az elemző várakozása szerint a Federal Reserve (Fed) ekkor fogja megkezdeni a válság kitörése óta 0-0,25 százalékon tartott kamat emelését, ami eladói nyomás alá helyezheti a feltörekvő piaci eszközöket. Több szakértő azonban úgy véli, hogy a Fed csak decemberben kezd szigorításba. Balatoni emlékeztetett: ha még háromszor tíz bázispontot is vág az MNB, akkor az hozzávetőlegesen „egy lépcsőnek” számít, hiszen a fejlett piaci jegybankok általában 25 bázisponttal szokták módosítani a kamatot.

Érintetlen az állampapírpiac

Az állampapírok másodlagos piacán egyelőre nem látszik érdemi hatása annak, hogy növekedett a Grexit valószínűsége. A periferikus euróövezeti kötvényhozamok emelkedtek, ugyanakkor a magyar papíroké nem. A rövid lejáratú papírok stabilitásában – és hozamcsökkenésében – fontos szerepet játszik azt MNB önfinanszírozási programja, azonban a hosszú oldalon sincs megingás. Balatoni András úgy vélte: nincs semmi gond az állampapírpiacon, vagyis ez sem akadályozza a lazítást.