Kétes üzenetet küldött a Netflix vezére a Warner felvásárlása ügyében: szerinte jót fog tenni a piacnak az üzlet, még mindig nem látja a problémát
Már többször beszámoltunk arról, mekkora médiapiaci és szórakoztatóipari átrendeződést eredményezhet, ha az Netflix megszerzi a Warner Bros. Discovery stúdió- és streamingérdekeltségeit. Most viszont a streamingóriás társ-vezérigazgatója, Ted Sarandos a BBC-nek adott interjúban amellett érvelt, hogy ajánlatuk a növekedésről szól, és kedvezőbb a rivális Paramount Global felvásárlási javaslatánál. A kérdés tehát nem pusztán az, ki fizet többet, hanem az is, hogyan alakul át a globális médiapiac.
A Netflix részvényenként 27,75 dollárt (mintegy 10 300 forintot) kínál a Warner stúdió- és streaminghálózataiért, ami összesen 82,7 milliárd dolláros (közel 30 600 milliárd forintos) ügyletet jelentene. A csomag része többek között
- a Warner Bros. filmstúdió,
- a New Line Cinema
- és az HBO Max.
A vállalat nem a teljes médiacsoportot vásárolná meg, a hagyományos, lineáris televíziós üzletág különválna. Ezzel szemben a Paramount 30 dolláros (mintegy 11 100 forintos) részvényenkénti ajánlata 108,4 milliárd dollárra (megközelítőleg 40 100 milliárd forintra) értékeli a teljes céget, beleértve a csökkenő jelentőségű kábeltelevíziós hálózatokat is.
a Netflix olyan eszközöket vásárolna meg, melyekkel jelenleg nem rendelkezik: saját, nagy múltú hollywoodi filmstúdiót és hagyományos globális terjesztési infrastruktúrát.
A cég eddig elsősorban streamingplatformként működött, saját gyártású tartalommal, de klasszikus értelemben vett stúdióhálózata nem volt. A Warner megszerzésével a Netflix vertikálisan integrált médiavállalattá válna, amely a gyártástól a globális terjesztésig egy kézben tartja az értékláncot.
A Netflix-vezér szerint ez a modell az iparág egészének is kedvezne, mert bővítené a piacot, szemben a Paramount ajánlatával, amely szerinte két nagy stúdió összeolvadásához és így az iparág szűküléséhez vezetne. Sarandos azt is hangsúlyozta, hogy
- míg a Netflix a növekedésre épít – például 2020 óta 6 milliárd dollárt költött brit gyártásokra és 50 ezer munkahelyet teremtett az Egyesült Királyságban –,
- addig a Paramount 6 milliárd dolláros azonnali költségcsökkentést és további 16 milliárd dollárnyi lefaragást tervez.
Szép szavak, de a jelentés vitatható
A felvetés logikája vitatható. A Netflix már most is a globális streamingpiac egyik meghatározó szereplője több mint 260 millió előfizetővel világszerte.
Ha megszerezné a Warner stúdiót és az HBO Max hálózatot, nemcsak tartalmi katalógusa bővülne drasztikusan, hanem a versenytársak számára is szűkülne a hozzáférhető prémiumtartalom köre.
A piac így koncentráltabbá válhatna, még ha formálisan nem is két klasszikus stúdió összeolvadásáról lenne szó.
A tranzakció versenyjogi szempontból is érzékeny. Hollywoodban jelenleg öt nagy stúdió működik, Sarandos érvelése szerint a Paramount-ügylet ezt négyre csökkentené. Ugyanakkor egy Netflix–Warner-kombináció esetén a streaming és a prémiumfilmek gyártása egy kézben összpontosulna, ami új típusú dominanciát eredményezhet: nem a hagyományos stúdiószám csökkenne látványosan, hanem a digitális terjesztés és a tartalomgyártás integrációja erősödne meg.
A Netflix szerint ez csak üzlet
A Paramount korábban azzal érvelt, hogy ajánlata nagyobb biztonságot nyújt a részvényeseknek, és vállalta volna a Netflixszel kötött megállapodás meghiúsulása esetén fizetendő 2,8 milliárd dolláros (mintegy 1000 milliárd forintos) kötbér kifizetését is. A Warner részvényesei várhatóan a következő hetekben döntenek az ajánlatok sorsáról.
Sarandos az interjúban igyekezett elhárítani az amerikai belpolitikai felhangokat is, miután Donald Trump korábban közösségi médiában bírálta a Netflix igazgatósági összetételét.
A vezérigazgató hangsúlyozta: üzleti ügyletről van szó, nem politikairól.
A vita lényege azonban nem politikai, hanem piacszerkezeti kérdés. A Netflix szerint a felvásárlás a növekedést szolgálná és új kapacitásokat teremtene. Kritikusai viszont attól tartanak, hogy a streaming és a hagyományos stúdiórendszer összefonódása tovább erősítené a már most is koncentrált médiapiacot. A döntés így nemcsak a részvényesek, hanem a versenyhatóságok számára is alapos mérlegelést igényel.
