Amerikai–kubai követváltás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTörténelmi előrelépésnek nevezte Barack Obama a nagykövetségek kölcsönös megnyitását Kubával, ám kiemelte: a politikai ellentétek még megmaradtak, Washington nem hallgat a jövőben sem, ha az alapvető emberi jogi értékek megsértését tapasztalja. Az amerikai elnök sürgette a kongresszust, hogy hagyha jóvá gazdasági embargó feloldását.
A döntés bejelentése előtt a havannai amerikai képviselet vezetője, Jeffrey DeLaurentis átadta az amerikai elnök üzenetét a megbízott kubai külügyminiszer közvetítésével Raúl Castro államfőnek. A két vezető áprilisban Panamában már találkozott egymással. John Kerry külügyminiszter pedig július 20-án Havannába utazik, hogy felavassa hivatalosan is a követséget. Másfél évnyi titkos tárgyalások után a két ország decemberben jelentette be, hogy helyreállítja kapcsolatait, s újra megnyitja a diplomáciai képviseleteket is a másik fővárosban. A két fél között Kanada és Ferenc pápa közvetített, aki szeptemberben ellátogat Kubába és az Egyesült Államokba, s felszólal – ez is történelmi eseménynek ígérkezik – a törvényhozás két házának együttes ülésén.
A kapcsolatok fokozatosan azt követően romlottak meg, hogy a kubai felkelők Fidel Castro vezetésével megdöntötték Fulgencio Batista rendszerét 1959. január 1-jén. Két évvel később Dwight Eisenhower elnök záratta be a követséget Havannában, majd John Kennedy elnök áldását adta a disznó-öbölbeli akcióra, amely kudarcba fulladt, ám következett az amerikai blokád megszervezése a szigetország körül. A feltörésére szervezett szovjet akció nyomán a két nagyhatalom a nukleáris összecsapás felé sodródott. A háborút azonban egy széles körű megállapodással sikerült elkerülni, s ennek nyomán a kommunista tábor elszánt tagjaként Fidel Castro az amerikai gazdasági embargó árnyékában egészen 2008-ig hatalmon maradt, majd átruházta hivatalát öccsére.
A normalizálás folyamata nem ígérkezik könnyűnek. Kuba szeretné visszakapni a guantánamói amerikai bázis területét, s nyilván érdekelt volna az embargó feloldásában is. Az Egyesült Államok májusban levette Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról, ami előfeltétele annak, hogy a kapcsolatok magasabb szintre emelkedjenek. Az amerikai kongresszus azonban igen óvatosan enyhíti majd a szankciókat, mert a jelenlegi kubai vezetés módszereit Washingtonban továbbra is élesen bírálják.
Az Egyesült Államok szeretné például elérni, hogy diplomatái szabadon mozoghassanak a szigeten, Havanna viszont ellenezte, hogy az amerikai képviseleten újságírói és információs technológiai szemináriumokat szervezzenek. Turistaként továbbra sem lehet Kubába utazni az Egyesült Államokból, de üzleti látogatások szervezését már engedélyezik. A követség megnyitása az amerikai – vagy kubai amerikai – üzleti köröknek is fontos lehet, mert egyfajta védelemben részesítheti a tervezett befektetéseket.
Érdekes fejlemény, hogy John Kerry szerdán Lee Wolosky ügyvédet, Bill Clinton és George Bush nemzetbiztonsági tanácsának munkatársát nevezte ki különleges megbízottnak a guantánamói támaszponton lévő és elhíresült fogolytábor bezárására. Vádemelés és tárgyalás nélkül itt azokat tartották fogva, akiket a 2001. szeptember 11-i merénylettel kapcsolatban gyűjtöttek be. A táborban még 116 embert őriznek, de a létszám 2009 óta a felére csökkent, ahogy az Egyesült Államok a szövetséges országokban helyezi el a fogolyközpont lakóit. Legutóbb, június közepén hat jemenit küldtek Ománba.
Újra lehet fotózni
Szerdától – négy évtizedes tiltást feloldva – engedélyezik a fotózást a Fehér Házban a szervezett látogatáson részt vevők számára. A lépést Michelle Obama first lady jelentette be az Instagram fotó- és videomegosztó oldalon közzétett üzenetében, ahol eltépte a „Tilos a fotózás és a közösségi média használata” feliratot. A Fehér Ház pedig az Instagramon, a Twitteren és más közösségi oldalakon arra buzdította a látogatókat, hogy osszák meg a fotótilalom feloldása után ott készített képeiket.
