Soha nem látott szigor a Közgép ellen

Amint arról beszámoltunk, a testület három évre kizárta a céget a közbeszerzési pályázatokból való indulástól, arra hivatkozva, hogy a gönyűi kikötőberuházási pályázatra beadott ajánlatában hamis adatot közölt.
Eleve ritkaságszámba megy az eltiltás a közbeszerzési eljárásban való részvételtől: mindössze hat alkalommal élt a testület ezzel 2008 óta. A maximálisan kiszabható hároméves időtartamot eddig még senkire sem szabta ki, kétéves tiltást is csak egy cég kapott.

A kitiltásra a törvény ad felhatalmazást a döntőbizottságnak, azt pedig egy kormányrendelet írja le, milyen esetekben teheti ezt meg. Az egyik ilyen, a Közgépnél is alkalmazott eset az, ha az érintett a közbeszerzési eljárás során, illetve közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett. Ilyenkor viszont a döntőbizottság nem is mérlegelhet, a rendelet szerint ki kell zárnia a vállalkozást.

Mérlegelési lehetőséget az időtartamban ad a jogszabály a testületnek, hiszen a kitiltás hat hónaptól három évig terjedhet. Úgy tűnik, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság megtalálta a Közgép-pályázat Akhilleusz-sarkát.

A kiírás szerint ugyanis egy olyan, Magyarországon nehezen fellelhető, 500 négyzetméteres zárt fedélzetű vízi járművet is elvártak a pályázótól, amelyet a Közgép csak Szerbiából tudott felmutatni. A Közgép a pályázatban közölte az igénybe veendő kompokról a „kapacitást biztosító szervezet”, a szerb Ortacko Drustvo Kompanija Stokic által átadott adatokat. Ezeket a döntőbizottság hamisnak minősítette, és a valótlan adatközlésben a Közgép felelősségét is megállapította.

Az eljárásban arról is vita volt, hogy az adatok megfelelnek-e az valóságnak, és arról is, hogy a szerb cég nyilatkozatában foglaltakért a Közgép milyen jogi felelősséggel tartozik. A pályázati kiírásban nem definiálták a zárt fedélzetet, illetve annak részleteit, így fordulhatott elő, hogy például az érintettek másként értelmezték azt, mi tartozik ebbe, és mi nem – például rámpákkal, ablakokkal vagy ezek nélkül. A négyzetmétervitán túl hamis adatközlésnek minősítették azt is, hogy az elvárt kőszórási gyakorlatot egy olyan, angol nyelvű referenciával igazolták, amelyben kavics szerepel, de magyarul ezt kőre fordították.

A kavics-kő problémát és a Sasa II. és Sasa III. komp zárt rakterének vitatott néhány négyzetméterét a pályázat szempontjából olyan súlyos hamis adatközlésnek minősítette a bizottság, hogy a lehető legsúlyosabb büntetéssel szankcionálta. Ráadásul a törvény értelmében nemcsak az ezután kiírandó pályázatoktól tiltotta el a Közgépet három évre, hanem a még folyó eljárásokból is kizárják.

Tehát azokat a pályázatokat is elbukja a cég, amelyeken a határozat előtt indult, viszont még nem született eredmény. A Közgép csak annyit tehet, hogy a döntőbizottság jogerős döntését megtámadja a bíróságon. Bejelentése szerint ezt meg is teszi, és információink szerint bízik abban, hogy a magyar joghatóságok is „elegendők lesznek” a jogvita rendezésére, de a cég kész uniós testületekhez is fordulni.

A jogerős bírói döntésig azonban hatályban marad a kitiltás, így gyors ítélet esetén is akár egy évre is kieshet a közbeszerzésekből a Közgép, még akkor is, ha végül a bírói döntés számára kedvező lesz. Ráadásul azokon a pályázatokon ez már nem segít, amelyekről most esik ki, vagy amelyeken a bírói döntésig nem indulhat. Egy esetben történhet másként, ha a bíróság az eljárása során felfüggeszti a döntőbizottság határozatának végrehajtását.
A sors fintora, hogy a hivatalos közbeszerzési oldalon éppen egy hónappal a Közgépet kitiltó döntés előtt írták meg, mikor és milyen módon zárhat ki a döntőbizottság valakit a közbeszerztési eljárásokban való indulásból.