BUX 51,946.86
+1.26%
BUMIX 4,349.07
+1.83%
CETOP20 2,359.97
+0.75%
OTP 17,895
+1.39%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+2.18%
-0.27%
+0.22%
ZWACK 16,400
0.00%
+0.85%
ANY 1,605
+1.58%
RABA 1,510
-0.33%
0.00%
-0.23%
-1.11%
+2.11%
OPUS 249.5
+1.84%
+0.62%
+1.61%
+0.90%
+0.94%
OTT1 149.2
0.00%
+4.80%
MOL 2,446
+1.49%
+1.01%
ALTEO 1,395
+2.57%
+1.12%
+4.00%
EHEP 1,945
+2.37%
0.00%
+3.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.24%
+0.23%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+1.52%
0.00%
-4.09%
0.00%
0.00%
+0.96%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Drámaian nőtt a gyermekszegénység Magyarországon

Az elkölthető jövedelem majdnem Magyarországon a legalacsonyabb a fejlett ipari államok táborában, a gyerekszegénység drámaian növekszik – derül ki az OECD új kiadványából.

Nagyjából háromszor akkora az Egyesült Államokban az egy főre jutó elkölthető jövedelem, mint Magyarországon, ahol az évi 15 ezer dolláros szint 2009 óta érdemben nem is változott, és alig haladja meg az ipari államok 27 630 dolláros átlagának a felét. A harmincnégy fejlett országot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) guadalajarai statisztikai fórumának keretében kiadott Milyen az élet? című, adatokban gazdag tanulmány összességében és tagországonként is választ ad a feltett kérdésre.

Az elkölthető jövedelmekről huszonkilenc országra közöl vásárlóerő-paritáson számított adatokat az OECD, és Magyarország csak Mexikót utasítja maga mögé – ennek megfelelően az átlagkeresetek számbevételekor is az utolsó helyek egyikét foglalja el. A tanulmány elsősorban a gyerekek, a fiatalok esélyeit taglalja, e tekintetben is szembeötlően aggasztóak a magyarországi folyamatok, különösen nemzetközi összevetésben. A medián jövedelem kevesebb mint feléből élő háztartásokban a 0–17 éves korosztály aránya a 2007-es 7,2 százalékról 16,7 százalékra emelkedett 2014-re – ilyen drámai mértékben egyetlen országban sem bővült a szegénységben élő gyerekek száma. Az OECD átlaga 13 százalék, ennél jobb a helyzet huszonegy tagállamban, ideértve Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot. Rosszabb a helyzet például Portugáliában és az Egyesült Államokban is, ahol azonban az arány javult az utóbbi hét évben.

A magyar gyerekek az OECD átlagánál rosszabb anyagi körülmények között élnek, 16,5 százalékuk olyan családban nő fel, amelyben nincs kereső szülő. Kevesebben szenvednek viszont nálunk a lakóhelyükön környezeti ártalmaktól, mint a többi tagországban. A magyar tizenévesek úgy érzik, könnyen szót értenek szüleikkel és az iskolai munkát sem tartják túlzottan megterhelőnek, mégis, a körükben végzett felmérés azt mutatja, hogy a legkevésbé elégedettek közé tartoznak.

A regionális jövedelmi egyenlőtlenség kisebb Magyarországon, mint Csehországban vagy Szlovákiában. A háztartások elkölthető jövedelme 37 százalékkal magasabb Közép-Magyarországon, mint az észak-alföldi régióban. A dunántúli és az észak-alföldi 4,6, illetve 11,8 százalékos munkanélküliség közötti 7,2 százalékpontos különbség nagyobb az OECD-ben tapasztalható regionális eltéréseknél.

A magyarországi 3,78 százalékos tartós munkanélküliségi ráta az OECD átlaga fölött van, de 2009 és 2014 között 0,5 százalékponttal csökkent. A várható élettartam Magyarországon az egyik legalacsonyabb, és a felnőtteknek csak 57 százaléka érzi úgy, hogy jó vagy nagyon jó egészségnek örvend. A várható élettartam ugyanakkor 1,3 évvel növekedett, nagyobb mértékben, mint a legtöbb OECD-tagországban. Az iskolázottsági szint magasabb az ipari államok átlagánál. Mindent összevetve azonban a magyarok általánosságban is azok közé tartoznak, akik a legkevésbé elégedettek az életkörülményekkel.

A tanulmány fő üzenete az, hogy az OECD-térségben növekvő egyenlőtlenség aránytalan mértékben sújtja a fiatalokat, és aki szegény vagy alacsony jövedelmű családban nő fel, az sokkal kisebb eséllyel indul az életben, mint tehetős hátterű társa.

Kapcsolódó cikkek