Újra begyújtják a rakétákat

A növekedési hitelprogram fokozatos kivezetése után 2016-ban és 2017-ben új programokkal fogja támogatni az MNB a kormány növekedési és foglalkoztatási céljait – jelentette be Matolcsy György jegybankelnök a parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén, ahol a központi bank elmúlt években folytatott gazdálkodását tárgyalták.

Szerinte az MNB óriási fordulatot hajtott végre a kormányzati gazdaságpolitika támogatásával, amelyet a saját elnökségének kezdetéhez köt. „A növekedési hitelprogram átütő siker – emelte ki Matolcsy, aki úgy számol, hogy a 2013 közepén indult program végén összesen 2300-2400 milliárd forint hitelt adnak a mikro-, kis- és középvállalatoknak. – Az önfinanszírozási programot is fontosnak tartom, amelynek lényege, hogy támogassa a kormányzat gazdaságpolitikáját” – tette hozzá. (A program – mint arról többször beszámoltunk – az állampapírok vásárlása felé tereli a bankokat.) Matolcsy kiemelte: a jegybank programjai 2013-ban és 2014-ben a kimagasló GDP-növekedés felét adták. A GDP tavaly 3,7, azelőtt pedig 1,9 százalékkal nőtt.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az MNB teljesíti mindhárom mandátumát: az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást is elérte, valamint támogatja a kormány gazdaságpolitikáját is. Szerinte a korábbi vezetés nem érte el a célokat: nem volt árstabilitás, a világ legkockázatosabb országai között tartották számon Magyarországot, ráadásul a gazdasági növekedést sem segítették.

Matolcsy saját sikerének tartja azt is, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárásból. Ezt azzal magyarázta, hogy az MNB régi vezetése 203 milliárd forintos veszteséggel számolt 2013-ra, ami a költségvetést terhelte volna. „Az MNB új vezetése átvizsgálta a korábbi prognózisokat, és jeleztük az Európai Bizottságnak, hogy a jegybank nem lesz veszteséges. Ezzel adott zöld utat a bizottság, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól” – emlékezett vissza az elnök. Matolcsy azt is hangsúlyozta: „Az alapokmányunk szerint törekszünk arra, hogy egyetlen évben se lehessen veszteséges az MNB, vagyis pozitív eredménnyel zárja a működését.” Szavait azzal zárta, hogy a magyar a világ tíz legjobb jegybankja közé szeretne tartozni.

Mindeközben Matolcsy az inflációs cél elérését nem emelte a többi feladat elé, miközben elvben a jegybankoknak a legfontosabb az árstabilitás megteremtése, a 3 százalékos infláció elérése volna. Ahhoz kell némi jóindulat, hogy azt mondjuk, az MNB elérte ezt a célját: korábban az infláció jóval meghaladta a 3 százalékot, most viszont folyamatosan alulmúlja.

A jegybanki vezetőség azon megnyilatkozásai is meglepőek, amelyek szerint 2018-ig vagy 2019-ig maradhat az 1,35 százalékos kamat. Ilyen hosszú ideig változatlan kamatot egyetlen jegybank sem mert vizionálni.

Eddig.

Mindeközben Matolcsy az inflációs cél elérését nem emelte a többi feladat elé, miközben elvben a jegybankoknak a legfontosabb az árstabilitás megteremtése, a 3 százalékos infláció elérése volna. Ahhoz kell némi jóindulat, hogy azt mondjuk, az MNB elérte ezt a célját: korábban az infláció jóval meghaladta a 3 százalékot, most viszont folyamatosan alulmúlja.

A jegybanki vezetőség azon megnyilatkozásai is meglepőek, amelyek szerint 2018-ig vagy 2019-ig maradhat az 1,35 százalékos kamat. Ilyen hosszú ideig változatlan kamatot egyetlen jegybank sem mert vizionálni.

Eddig. Kamattartás éveken át Nemcsak az előrejelzési horizont végéig (ami 2017 közepét jelenti), hanem 2018-ban is maradhat az 1,35 százalékos alapkamat Nagy Márton szerint. A jegybank alelnöke a Reutersnek azt mondta, nem lehet kizárni, hogy még 2019-ben is fennmarad az alapkamat. Az emelkedő infláció és a kamattartás kombinációja ugyan negatív reálkamathoz vezet, de Nagy Márton szerint erre szükség is van addig, amíg a kibocsátási rés is negatív (vagyis a növekedés nem éri el a potenciális szintjét). Arról is beszélt, hogy a növekedési hitelprogram kivezetését és az új élénkítő programot jövő kedden jelentik be.-->