BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Újra begyújtják a rakétákat

Jövőre és azután is segíteni fogja a gazdasági növekedést a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Matolcsy György elnök szerint a jegybank mindegyik célját elérte.

A növekedési hitelprogram fokozatos kivezetése után 2016-ban és 2017-ben új programokkal fogja támogatni az MNB a kormány növekedési és foglalkoztatási céljait – jelentette be Matolcsy György jegybankelnök a parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén, ahol a központi bank elmúlt években folytatott gazdálkodását tárgyalták.

Szerinte az MNB óriási fordulatot hajtott végre a kormányzati gazdaságpolitika támogatásával, amelyet a saját elnökségének kezdetéhez köt. „A növekedési hitelprogram átütő siker – emelte ki Matolcsy, aki úgy számol, hogy a 2013 közepén indult program végén összesen 2300-2400 milliárd forint hitelt adnak a mikro-, kis- és középvállalatoknak. – Az önfinanszírozási programot is fontosnak tartom, amelynek lényege, hogy támogassa a kormányzat gazdaságpolitikáját” – tette hozzá. (A program – mint arról többször beszámoltunk – az állampapírok vásárlása felé tereli a bankokat.) Matolcsy kiemelte: a jegybank programjai 2013-ban és 2014-ben a kimagasló GDP-növekedés felét adták. A GDP tavaly 3,7, azelőtt pedig 1,9 százalékkal nőtt.

Az elnök hangsúlyozta, hogy az MNB teljesíti mindhárom mandátumát: az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást is elérte, valamint támogatja a kormány gazdaságpolitikáját is. Szerinte a korábbi vezetés nem érte el a célokat: nem volt árstabilitás, a világ legkockázatosabb országai között tartották számon Magyarországot, ráadásul a gazdasági növekedést sem segítették.

Matolcsy saját sikerének tartja azt is, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárásból. Ezt azzal magyarázta, hogy az MNB régi vezetése 203 milliárd forintos veszteséggel számolt 2013-ra, ami a költségvetést terhelte volna. „Az MNB új vezetése átvizsgálta a korábbi prognózisokat, és jeleztük az Európai Bizottságnak, hogy a jegybank nem lesz veszteséges. Ezzel adott zöld utat a bizottság, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól” – emlékezett vissza az elnök. Matolcsy azt is hangsúlyozta: „Az alapokmányunk szerint törekszünk arra, hogy egyetlen évben se lehessen veszteséges az MNB, vagyis pozitív eredménnyel zárja a működését.” Szavait azzal zárta, hogy a magyar a világ tíz legjobb jegybankja közé szeretne tartozni.

VG-Szakértő

Újabb hitelszűke és a gazdasági növekedés lassulása várna Magyarországra, ha az NHP kivezetése után nem lazítana tovább a jegybank. Ezért beszélhet az MNB vezetése újabb élénkítő csomagról (amelyet lehetővé tesz a várható újabb uniós lazítás is). Ha a növekedés felét valóban az MNB lépései adták az elmúlt két évben – ahogy Matolcsy jelezte –, akkor a magyar gazdaság potenciális növekedése továbbra is nagyon gyenge lehet.

Mindeközben Matolcsy az inflációs cél elérését nem emelte a többi feladat elé, miközben elvben a jegybankoknak a legfontosabb az árstabilitás megteremtése, a 3 százalékos infláció elérése volna. Ahhoz kell némi jóindulat, hogy azt mondjuk, az MNB elérte ezt a célját: korábban az infláció jóval meghaladta a 3 százalékot, most viszont folyamatosan alulmúlja.

A jegybanki vezetőség azon megnyilatkozásai is meglepőek, amelyek szerint 2018-ig vagy 2019-ig maradhat az 1,35 százalékos kamat. Ilyen hosszú ideig változatlan kamatot egyetlen jegybank sem mert vizionálni.

Eddig.



Mindeközben Matolcsy az inflációs cél elérését nem emelte a többi feladat elé, miközben elvben a jegybankoknak a legfontosabb az árstabilitás megteremtése, a 3 százalékos infláció elérése volna. Ahhoz kell némi jóindulat, hogy azt mondjuk, az MNB elérte ezt a célját: korábban az infláció jóval meghaladta a 3 százalékot, most viszont folyamatosan alulmúlja.

A jegybanki vezetőség azon megnyilatkozásai is meglepőek, amelyek szerint 2018-ig vagy 2019-ig maradhat az 1,35 százalékos kamat. Ilyen hosszú ideig változatlan kamatot egyetlen jegybank sem mert vizionálni.

Eddig. Kamattartás éveken át Nemcsak az előrejelzési horizont végéig (ami 2017 közepét jelenti), hanem 2018-ban is maradhat az 1,35 százalékos alapkamat Nagy Márton szerint. A jegybank alelnöke a Reutersnek azt mondta, nem lehet kizárni, hogy még 2019-ben is fennmarad az alapkamat. Az emelkedő infláció és a kamattartás kombinációja ugyan negatív reálkamathoz vezet, de Nagy Márton szerint erre szükség is van addig, amíg a kibocsátási rés is negatív (vagyis a növekedés nem éri el a potenciális szintjét). Arról is beszélt, hogy a növekedési hitelprogram kivezetését és az új élénkítő programot jövő kedden jelentik be.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek