Elkerüli a jegybank az újabb hitelösszeomlást

Egy hónapos mélypontra zuhant a forint az euróval szemben, miután Nagy Márton bejelentette, hogy további monetáris lazításra lehet számítani. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Reuters tudósítása szerint egy háttérbeszélgetésen hangsúlyozta: az alapkamat csökkentése nélkül, nem hagyományos eszközökkel élénkíthet tovább a jegybank.

Nagy Márton utalt arra is, hogy a forint árfolyama miatt mostantól nem fognak túlságosan aggódni. Az euró–forint-kurzus a 315-ös szint közelébe került tegnap délelőtt, rövid idő alatt két egységgel esett az árfolyam. Az alelnök szerint a devizahitelek átváltása növelte a jegybank mozgásterét, és kiemelte: az árfolyamot nem akarják közvetlenül befolyásolni. A forint napok óta lejtőn van, amiben szerepet játszhat, hogy az MNB kedden újabb élénkítőcsomagot jelentett be a kkv-hitelállomány növelésének érdekében. Megkezdődik a növekedési hitelprogram kivezető szakasza, összesen 600 milliárdos keretösszeggel, az új csomaggal pedig az MNB megpróbálná visszaterelni a bankokat a piaci hitelezésre. Az MNB szerint az új csomag 250–400 milliárd forinttal emelheti a kkv-hitelállományt.

Peter Attard Montalto, a Nomura közgazdásza szerint a program célja ugyan elméletileg a növekedési hitelprogram kivezetése, ám a lépés inkább a feljavításának tűnik. A teljes csomag kissé gyengítheti a forintot – tette hozzá. Az MNB láthatóan mindent megtesz annak érdekében, hogy fellendítse a vállalati hitelezést, még kockázatokat is magára vállal, Montalto azonban hangsúlyozza: a jegybank nem nyerheti meg ezt a háborút addig, ameddig hiányoznak a termelékenységet javító beruházások.

A piaci hitelezés gyakorlatilag az MNB növekedési hitelprogramjának bevezetése óta nem működött. Ennek helyreállítását próbálja meg most elérni a jegybank, de a siker korlátozott lehet. Az új eszközzel elemzők szerint inkább az NHP megszűnéséből adódó újabb hitelösszeomlást lehet elkerülni.

Nagy Márton nyíltan beszélt arról, hogyan kellene alakulnia a hozamoknak az állampapírpiacon. Az MNB laposabb hozamgörbét szeretne, amit úgy képzel el, hogy a hosszú lejáratú papíroké csökkenhetne. Mindez utal arra, hogy a várható jegybanki intézkedések újra célba vehetik az állampapírokat az önfinanszírozási program mellett (utóbbi az állampapírok vásárlása felé tereli a bankokat, miközben kiszorítja az MNB-eszközökből a pénzt). Emiatt van esély arra, hogy jegybank akár tovább is rontsa a jegybanki eszközök vonzerejét, s ennek érdekében már sokat tettek, amikor először az irányadó kamatra vonatkozó kötvényből betétet, majd a 2 hetesből 3 hónapost csináltak.

Nem lesz kamatvágás

Nagy Márton próbálta újra visszaszorítani az arról szóló spekulációt, miszerint az MNB elkezdi a harmadik kamatvágási ciklusát is. Az alelnök szerint ez nem opció. Az MNB nemrég közölte, hogy legalább 2017 közepéig maradhat az 1,35 százalékos kamat, de Nagy Márton korábbi szavai alapján az is elképzelhető, hogy még 2018-ban sem emelkedik a kamat, sőt az sem kizárt, hogy 2019-ig szinten marad. Ez azt jelentené, hogy Matolcsy György elnöksége alatt egyáltalán nem emelne kamatot a jegybank.