Mennyit keresnek a magyarok? Most kiderült!
Idén január–szeptemberben 3,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a KSH. A szeptemberi keresetnövekedésre hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék.
2015. január–szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 243 ezer forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 159 200 forint volt. 2015-ben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevően nem befolyásolta a nettó keresetek átlagindexét. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 166 ezer forintra becsülhető.
A reálbérek a szeptemberi -0,4 százalékos infláció mellett 5,5 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,7 százalékkal emelkedtek. A versenyszférában 4,3 százalékra gyorsult bérnövekedés, míg a havi rendszeres bérnövekedés 4 százalék volt. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 8,2 százalékkal emelkedtek a bérek, amit a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók kiegészítő pótlékának bevezetése befolyásolt.
Az alkalmazásban állók létszáma a nemzetgazdaságban 2 százalékkal bővült. Kedvező, hogy a vállalkozásoknál 2,5 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletét tükrözi.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a szeptemberi bérnövekedés beleillik az eddigi trendbe, az idén a havi béremelkedési ütem ugyanis jellemzően 3-4 százalék között alakult. Az év hátralévő részében ez tovább folytatódhat - tette hozzá.
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (491 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (145 900 forint).
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 188 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, melynek összege átlagosan 9700, illetve 9300 forint volt.
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 255 600 forint volt.
A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 4,0, ezen belül a vállalkozásoknál 3,7, a költségvetés területén 4,6, a nonprofit szervezeteknél pedig 3,3 százalékkal nőttek a keresetek.
A fogyasztói árak 0,3 százalékos mérséklődése mellett a reálkereset 4,2 százalékkal emelkedett.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek – 0,2 százalékponttal – kisebb ütemben emelkedtek, mint a keresetek.
A munkajövedelem 3,8 százalékkal volt magasabb. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9 százalék volt.
