Beragadt év végén az eurózóna

Nem gyorsult az eurózóna gazdasága: tavaly a negyedik negyedévben csak az előző három hónap 0,3 százalékos növekedését tudta megismételni. A második fél évben ezzel lassult az elsőhöz képest, így újabb érveket kaphattak azok, akik a monetáris lazítás tovább fokozását sürgetik. Hogy ebből lesz-e valami, arra már ma is utalhat Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az Európai Parlamentben. Abban egyetértenek az elemzők: ilyen szerény növekedés mellett az EKB aligha érheti el egyhamar a „valamivel 2 százalék alatti” szinten meghatározott inflációs célját.

Éves összevetésben 1,5 százalékos volt a növekedés az év utolsó három hónapjában, és ugyanennyivel bővült az eurózóna gazdaság 2015 egészében is (a 28 tagú EU-ban 1,8 százalék volt mindkét mutató). Az ugyancsak pénteken ismertetett adatok szerint az eurózóna ipari termelése decemberben 1 százalékkal visszaesett novemberhez képest (év/év alapon pedig 1,3 százalékkal), ami némi magyarázatot adhat a gyenge növekedésre. Összességében az eurózóna gazdasága még elmarad a válság előtti idők csúcsától: az inflációval kiigazított GDP értéke a tavalyi utolsó negyedévben 2465 milliárd euró volt, szemben a 2008 első negyedévében elért 2471 milliárddal.

Ami a meghatározó gazdaságokat illeti, Németország – hasonlóan az eurózóna egészéhez – tartotta a 0,3 százalékos negyedév/negyedéves tempót, az év egészében 1,7 százalékos bővülést ért el. A második és a harmadik legnagyobb eurógazdaság, azaz a francia és az olasz azonban a korábbinál – és a vártnál – gyengébben húzott az év végén, 0,2, illetve 0,1 százalékos gyarapodást érve el. Különösen az olasz teljesítmény lehangoló, mert azt vetíti előre, hogy a három évig tartó recesszió után tavaly megkezdődött nagyon szerény élénkülés már ki is fáradhatott. Az olaszok lemaradásban vannak a fellendüléshez szükséges reformokkal, és bár sikerült leszorítaniuk a költségvetési hiányt, egyelőre nem érték el Brüsszelnél, hogy a reformok érdekében ezt a szempontot kicsit rugalmasabban kezelhessék. A francia kormány nem is kért ilyet, egyszerűen bevállalta, hogy csak később viszi le 3 százalék alá a hiányt – ezzel együtt a fellendülés ott is kifújni látszik, a tavalyi első negyedévben elért 0,7 százalékot meg se tudták közelíteni később.

Az eurózóna éllovasa Spanyolország lett, a 0,8 százalékos negyedéves, illetve 3,5 százalékos év/éves tempóval – ez azonban még nem volt elég ahhoz, hogy a GDP elérje a válság előtti szintet, mint ahogy ahhoz sem, hogy 20 százalék alá kerüljön a munkanélküliségi ráta.

Görögországba visszatért a recesszió

Hamar elhalt a remény, hogy Görögország kint van a gödörből: tavaly csak a második negyedévben nőtt a GDP, a harmadik már visszaesést hozott, ráadásul a most módosított adat szerint a korábban jelzettnél nagyobbat, 1,4 százalékost. A negyedik negyedévben, ha szolidabban is, de folytatódott a zsugorodás: a GDP 0,6 százalékos csökkenése azt jelenti, hogy a válság óta a harmadik mentőcsomagjánál tartó ország már megint recesszióba süllyedt.