Jövőre nullázzák a hiányt

„A magyar gazdaság nagyon jól teljesít” – kezdte értékelését a Nemzetközi Valutaalap delegációja, amely hétfőn zárta le szokásos évi vizitjét. Igaz: a felülvizsgálatról szóló memorandumban a csökkenő sebezhetőség megemlítése után rögtön úgy folytatják, hogy az adósság szintje és a finanszírozási igény továbbra is magas. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint mindenesetre az IMF beszámolója azt jelenti, hogy a nemzetközi szervezetek egyre inkább elismerik a magyar teljesítményt, és változtattak korábbi álláspontjukon. A miniszter idesorolta, hogy – mint arról beszámoltunk – a Morgan Stanley sérülékenységi rangsorában is javított az ország.

Az IMF valóban elismeréssel szól a „robusztus” tavalyi növekedésről, amelyet a támogató monetáris politika, a kedvező külső környezet (alacsony globális kamatok és alacsony nyersanyagárak) és az uniós források felhasználásának következményeként ír le. Hangsúlyozzák, hogy a foglalkoztatás növekedése és a munkanélküliség csökkenése a versenyszféra létszámbővítésének és a közmunkaprogramnak is a következménye. Közlik, hogy a fizetési mérleg többlete rekordot döntött, csökkent a külső és az államadósság, a tervezettnél alacsonyabb a hiány, ami a jobb adóbeszedési hatékonyságnak és a kedvezőbb makrogazdasági helyzetnek is köszönhető, miközben megemlítik, hogy a kiadások is emelkedtek.

Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap delegációja szerint további intézkedésekre van szükség, és ambiciózusabb hiánycsökkentési programot javasolnak, amellyel 2021-re az államadósság a GDP 60 százaléka alá kerülhet. Természetesen – továbbra is – javasolják az ágazati adók kivezetését, az állami tulajdonú vállalatok, az egészségügy és az oktatás hatékonyságának növelését sürgetik, valamint a növekvő bérköltségek ésszerűsítését. Ezenkívül strukturális reformokat sürgetnek a versenyképesség fokozása érdekében, és azt, hogy a növekedés hajtóereje a magánszektor legyen. Úgy vélik: az üzleti klíma javítása (a szabályozási terhek és az állami szerepvállalás csökkentése, az adócsalás visszaszorítása) a versenyképesség – ezen belül a kutatás-fejlesztés, az innováció és a vállalkozói szellem – erősítése, valamint a munkaerő-piaci rugalmasság megteremtése, a képzés fokozása volna kívánatos.

Varga Mihály azt mondta, hogy a kormány ezekkel a célokkal egyetért, és maga is a magánszektor növekedésére szeretné alapozni a gazdaság bővülését, ehhez pedig a munkaerőpiac fejlesztésére van szerintük is szükség. A nemzetgazdasági miniszter szerint a hiány erőteljesebb csökkenéséről is szó lehet – utalt arra, hogy Orbán Viktor kormányfő éppen hétfői parlamenti beszédében említette meg, hogy hiánymentes költségvetés terveznek. A miniszter most azt mondta: már 2017-ben nulla százalékos lehet a hiány. Szavai szerint ez az idei 762 milliárd forintos nominális deficit „jelentős csökkentését” teszi szükségessé. (Ez annyit jelenthet, hogy az uniós elszámolás szerinti deficit lehet a GDP nulla százaléka, míg a pénzforgalmi, a költségvetésbe foglalt hiány nem nulla forintos lesz – normál esetben akár 300-400 milliárdos is lehet.)