Keveset hoznak a közösbe a cégek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A lakossági rezsicsökkentés semlegesítésére nincs fedezetük a településüzemeltetési feladatokat ellátó önkormányzati társaságoknak, amelyek többsége immár nem osztalékot fizet, hanem évről évre növekvő önkormányzati támogatást kér. Ez 2016-ra azt eredményezi, hogy a nagy társaságok közül lényegében csak a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-től és a Nagybani Piac Zrt.-től várható mintegy egymilliárd forint osztalék. A reálisan tervezhető osztalékbevételek mértéke több, mint 1,7 milliárd forinttal csökken a tavalyihoz képest – egyebek között ez szerepel az idei fővárosi költségvetési javaslat kapcsán készített előterjesztésben. A 313,5 milliárd forintos bevétellel és kiadással számoló javaslatot várhatóan szerdán fogadja el a közgyűlés. Tarlós István főpolgármester egyébként a rezsicsökkentés következményeire már felhívta a figyelmet, miközben – mint mondta – elviekben egyetért a kormány lépésével. Részben tehát ez az oka, hogy a működési oldalon szokásosan megképződő források nagy része elfogyott. A tervezés 2016-ban sem a működési többletek szabad felhasználásáról, hanem a működési és felhalmozási hiányok kezeléséről szól. Egyedül a tervbe vehető iparűzési adóbevétel nő számottevően, amely összfővárosi szinten a tavalyi 209 milliárd forinthoz képest 232 milliárd forint lehet. Ebből a fővárosi önkormányzatra jutó 121,8 milliárd forint 15 milliárd forinttal haladja meg az előző évi tervszámot.
A fejlesztéseknél szintén forráshiány megszüntetésével kell megküzdenie a fővárosnak, ami részben az előbbiekből adódik, vagyis a fejlesztés forrásai közül a pozitív működési többlet gyakorlatilag eltűnt. Ugyanakkor a főváros hitelfelvételi lehetőségei az állami adósságkonszolidáció ellenére korlátozottak, mivel a működési bevételek a három évvel ezelőtti számokhoz képest jelentősen csökkentek, és a működési eredmény tartósan alacsony.
Az M3-as metrókocsik felújításának finanszírozására a főváros 2015-ben hatvanmilliárd forintról szóló kölcsönszerződést kötött egy öttagú konzorciummal. Ugyancsak tavaly sikerült megkötni két új hitelkeret – összesen 300 millió euró értékben – az Európai Beruházási Bankkal. A két hitelkeret a főváros több kiemelten fontos projektjének – elsősorban uniós beruházások önerejének – a finanszírozására szolgál, de természetesen mód van egyéb beruházások megvalósítására is.
Az előterjesztés szerint a korlátozott pénzügyi lehetőségek ellenére sem maradhat a főváros fejlesztések nélkül. Idén a minimálisan szükséges fejlesztések miatt szükségessé válik a Főgáz-részvények értékesítésből származó bevétel jelentős részének, közel 21 milliárd forintnak a felhasználása, és a meglévő hitelkeretekből 15 milliárd forintot hívnának le. A fejlesztésiforrás-hiány okai tartósak, azaz a fejlesztések átütemezése már nem járható út. Az idei költségvetés összeállításakor a még nem futó, csak tervezett projektek legnagyobb részének indításával nem számolnak, az előkészítésük tud megvalósulni. Mindez nem zárja ki, hogy esetleges források képződése esetén év közben ezek mégis elindíthatóvá válhatnak.
