Válság előtti szinten a GDP
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSokan ünnepelnek, hogy a tavalyi év első felében elérte a válság előtti szintet a magyar gazdaság, mások azonban csalódottak, mert még csak most sikerült kiheverni a krízist. Régiós összevetésben ez igencsak rossz eredmény, hiszen a versenytársak már évekkel ezelőtt elfelejtették a 2009-es válságot. A 2,9 százalékos tavalyi GDP-növekedéssel bő két százalékkal felette vagyunk a válság előtti csúcspontnak, amiben szerepet játszott, hogy év végén gyorsult a bővülés.
Október és december között 3,2 százalékkal nőtt a gazdaság a KSH előzetes adatai szerint, ami meghaladja az elemzők prognózisát. A lapunk által megkérdezett tíz elemző 2,7 százalékos bővülésre számított, más konszenzusok ennél is alacsonyabb növekedést mutattak.
„A meglepően jó GDP-növekedés mögött az ipari termelés mellett a szolgáltatások növekedése áll. Az ágazatok többsége stagnált vagy bővült” – mondta a Világgazdaságnak Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője. „Az ipar magával húzta a szolgáltatásokat is.”
Elemzők szerint az uniós támogatások csúcsra pörgetése segíthetett sokat, miután az előző hétéves ciklusból a tavalyi év végéig lehetett pénzt lehívni. A KSH szakértője lapunknak kiemelte, hogy az EU-források lehívásának tavaly év végi felgyorsulása elsősorban az ipari növekedésében érhető tetten.
„A mezőgazdaság teljesítményét nem korrigáltuk” – mondta szakértő. Kiemelte, hogy a negyedik negyedévben is visszaesett a mezőgazdaság, hasonlóan az év korábbi részéhez. (Elemzők szerint döntően emiatt nem sikerült elérni 2015-ben a kormány 3,1 százalékos várakozását.) Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter korábban azt mondta, a mezőgazdaság visszaesése a korábbi becsléssel ellentétben nem lesz két számjegyű.
„Felhasználási oldalról nézve várhatóan a kiskereskedelmi forgalom erős növekedése és az export jó teljesítménye támogatta a bővülést” – emelte ki Szőkéné Boros Zsuzsanna. Elemzők szerint a beruházásokat megdobhatta, hogy az év végén a kormány költekezni kezdett. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arra számít, hogy az idei év első három hónapjában három százalék körül nőhet a gazdaság, elemzők azonban ennél alacsonyabb bővülést várnak, miután az EU-források lehívása visszazuhanhat.
A régió sereghajtói lettünk
Míg a 2014-es választási évben a magyar gazdaság folyamatosan felülmúlta a régió teljesítményét, addig tavalyról ezt már nem mondhatjuk el. Az év utolsó három hónapjában a magyar dinamika volt a leggyengébb, miután Lengyelország 3,6, Románia gazdasága pedig 3,8 százalékkal növekedett az Eurostat szezonálisan igazított adatai szerint. Szlovákia GDP-bővülése elérte a 4 százalékot is az előző év azonos időszakához képest, míg a magyar növekedés 3 százalék volt (ez alacsonyabb, mint a KSH 3,2 százalékos száma, miután az Eurostat szezonálisan igazítja az adatokat).
