EIB-hitelből javul az úthálózat

Az Európai Beruházási Bank (EIB) 500 millió euró hitelt nyújt Magyarországnak a hazai közúthálózat modernizálására 2020-ig, ebből 140 milliót az idén – ez utóbbiról írt alá megállapodást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Baranyay László, az EIB alelnöke. E hitel segítségével Magyarország a következő öt évben összességében 1,2 milliárd eurót költhet a 3200 kilométeres hazai úthálózatra. A mostani 140 milliós hitel segítségével többek között olyan beruházások valósulhatnak meg, mint az M8-as és az M44-es gyorsforgalmi út Kecskemét (M5)–Nagykőrös–Békéscsaba közötti szakasza, az M85-ös autóút Csorna–Sopron, országhatár szakasza, és a 23. és 25. főutak Bátonyterenye–Ózd közötti szakaszainak gyorsforgalmi fejlesztése.

A hitelkeret fennmaradó részét a projektek előrehaladása alapján, két részletben, előreláthatólag 2018-ban és 2020-ban hívhatja le az ország. Azért van szükség az EIB hiteleire, mert ezek olyan kiemelt közúti beruházásokhoz biztosítanak forrásokat, amelyek nem tartoznak a transzeurópai közlekedési hálózatot finanszírozó uniós projektbe, és EU-pénzekből nem támogathatók – közölte Varga. Hozzátette, csak olyan hitelt kíván felvenni a kormány, amely összhangban van az államadósság-csökkentési célokkal. E kritériumnak az EIB hitele megfelel, a nemzetközi pénzügyi intézmény feltételei ugyanis a legjobb, AAA-s minősítése miatt rendkívül kedvezők. Igaz, a kondíciók közül csak az ismert, hogy a magyar állam 25 éves futamidőre veszi fel a hitelt, és választhat, hogy öt- vagy tízéves türelmi idővel fizeti vissza. Azt azonban, hogy mekkora kamattal, a felek nem közölték.

A Magyarországot 1990 óta finanszírozó EIB – melynek a 2004-es uniós csatlakozás óta a részvényese is – 2011–2015 között mintegy 5,9 milliárd euró értékű hitelt ítélt oda Magyarországnak, ezen belül tavaly 1,42 milliárdnyit, ebből közel 1,1 milliárdnyit folyósított. Ez a magyar GDP 9,9 százaléka, a több mint 1116 eurós egy főre jutó összeg az ötödik legnagyobb a huszonnyolc EU-tagország között.