Élénkülés uniós forrásból

A második és harmadik negyedév teljesítményét meghaladta a gazdaság az október–decemberi időszakban, jószerivel annak köszönhetően, hogy az uniós forrásokkal még sikerült megnyomni a közberuházásokat, s az eltűnt infláció nyomán a reáljövedelmek emelkedtek, és ez nyomot hagyott a fogyasztáson. Ez arra elegendőnek bizonyult, hogy a magyar gazdaság az uniós élbolyban maradjon, de annak a végére került. Az Eurostat és a KSH is kedden publikálta a negyedik negyedévi számokat, lényegében egyezően az előzetes becslésekkel. Az uniós statisztikai hivatal a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján teszi összehasonlíthatóvá a folyamatokat. Az október–decemberi periódusban Bulgária ért el még háromszázalékos bővülést, de a visegrádi térség gazdaságai és a román is jobban teljesített, akárcsak Svédország vagy a válságból kikeveredő Spanyolország. Máltai és ír adat még nincs, de az éves ütemek eddig kiugró, öt-hét százalékos iramra utalnak.

Az eurózóna 1,6, a huszonnyolc uniós tagállam 1,8 százalékos növekedést produkált a negyedik negyedévben, a július–szeptemberi három hónaphoz képest 0,3 és 0,4 százalékos ütemet diktált, a magyar gazdaság pedig egyszázalékost. Az uniós adatok arra utalnak, hogy a magánfogyasztás és a beruházás vezérelte a növekedést. A behozatal azonban meghaladta a kivitelt. A magyar export ezzel szemben 8,5, az import 7,2 százalékkal bővült, és az arány a múlt év egészére nézve is hasonló.

A háztartások tényleges fogyasztása az év utolsó három hónapjában 3,2, éves szinten 2,6 százalékkal bővült. Ám a beruházások az év vége felé igencsak meglódultak, 6,5 százalékkal, vagyis az éves 1,9 százalékos ütemet jócskán meghaladták. Erre mondta lapunknak Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa, hogy még sikerülhetett az uniós alapokból sokat hasznosítani, ezt jelzi, hogy a gép- és berendezésfejlesztések ugrottak meg, illetve a költségvetési szektorban is látványos, összesen hetvenszázalékos emelkedés figyelhető meg. A korábban már közzétett beruházási adatokból azonban kiderült, hogy a magánberuházások hét százalékkal visszaestek a negyedik negyedévben. A bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százalékos negyedik negyedévi növekedéséhez az ipar 1,6, a szolgáltatások 1,7 százalékponttal járultak hozzá, de a mezőgazdaság 0,4 százalékpontot levett a bővülésből.

A 2,9 százalékos éves ütem megfelel a Kopint-Tárki előrejelzésének – mondta Palócz Éva, a kutatóintézet vezérigazgatója, aki úgy véli: uniós pénzek nélkül is van növekedési tartalék a gazdaságban, a magánfogyasztás például a 2007-es szint alatt van, s az export is bővülhet. Kétségtelen viszont, hogy a külföldi működő tőke csak csordogál a gazdaságba, a hazai cégek hitelből szerény ütemben fejlesztenek, ezért a beruházási tevékenység nyomottnak ígérkezik..

Meglepte viszont Petschnig Mária Zitát, hogy a KSH 1,8 százalékos implicit árindexszel (deflátorral) számította ki a nominális GDP-t, holott a fogyasztói, az ipari és a mezőgazdasági termelői árindex is deflációt jelez a múlt év egészére. (A fogyasztói árak februárban 0,1 százalékkal csökkentek, s éves alapon is csupán 0,3 százalékkal emelkedtek, jelentette szintén kedden a KSH.) Így a bruttó hazai termék összege magasabb lett a jegybank által nemrégiben, az államadóssági arány kimutatásához számítottnál, igaz, az MNB 0,5-es deflátort használt. Így viszont érhető, miért jelenthette be a nemzetgazdasági minisztérium kedden, hogy a bruttó hazai termékhez viszonyított államadósság az új GDP-érték fényében 75,3 százalékos, azaz a nemrégiben közölt 75,5 százaléknál alacsonyabb.

Az előrejelzések arra utalnak, hogy a magyar GDP növekedési üteme lassul idén, ám nem fékeződik az iram az unióban, és különösen nem néhány tagállamban, ideértve a közép-európai versenytársakat. A beruházások az uniós alapokból érkező pénzek átmeneti apadása miatt újra csökkennek – a 2014-es felfutás és a tavalyi szerény bővülés után. Ha a növekedési folyamatok valóban eltérő pályára kerülnek – mondja Petschnig Mária Zita – akkor mérséklődnek a magyar gazdaság felzárkózási esélyei is.

Alacsonyabb az adósságráta

A most közölt 2015-ös nominális GDP-adattal számolva a korábban közölt 75,5 százaléknál is alacsonyabb, 75,3 százalékos volt tavaly az euró­pai uniós módszertannal számolt GDP-arányos államadósság. A tavalyi GDP folyó áron 33 711,84 milliárd forintot tett ki – derült ki a KSH részletes jelentéséből. A Magyar Nemzeti Bank február közepén az előzetes pénzügyi számlák alapján közölte, hogy az államháztartás név­értéken számításba vett konszolidált bruttó – úgynevezett maastrichti – adóssága 25 393 milliárd forint volt.