Hetvenmilliárd telepkorszerűsítésre

Május első napjaitól kezdve összesen 70 milliárd forintnyi pályázati lehetőség nyílik meg a vidékfejlesztési programban, amelyből az állattartó telepeket lehet építeni vagy korszerűsíteni – jelentette be szerdán Kis Miklós Zsolt. A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta: a március 25-én megjelent kiírások alapján az uniós pénzek elsősorban technológiai fejlesztésekre fordíthatók. Lehet pályázni az állattartó telepek modernizálására, energiahatékonyságának, környezetvédelmi jellemzőinek javítására, és a megújuló energia használatbavételét is támogatják. Az állattartáshoz kapcsolódóan gépek beszerzésére is lehetőség van, önállóan erőgépek beszerzését azonban nem valósíthatják meg ebből a keretből – figyelmeztetett az államtitkár. Ennek oka, hogy az elmúlt években számos kategóriában lehetett gépbeszerzési támogatást elnyerni.

A 70 milliárdos keret nagy részét, 60 milliárdot a legfőbb állatcsoportok tartói vihetik el, 20-20 milliárdot kapnak a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitartók. A maradék 10 milliárdból 4-et a kiskérődzők, így a juh és a kecske tartói kaphatnak, 6-ot pedig minden más állatra fordítanak. Ez utóbbinál az államtitkár a nyúlistállót és a méhészeti telepeket említette, hozzátéve, hogy mindez nem ütközhet a már futó méhészeti támogatási programokkal.

A szarvasmarhára, a sertésre és a baromfikra az elnyerhető legnagyobb összeg 500 millió forint, konzorcium, termelői csoport esetében 1 milliárd. A juh és kecske esetében a legnagyobb elnyerhető összeg 15 millió, konzorciumnál 30 millió forint, mert az ágazati képviselők kérése az volt, hogy több kisebb támogatás valósuljon meg – mondta el az államtitkár. A pályázatok benyújtására május első napjaitól kezdve két hónap áll rendelkezésre, az elbírálásban pedig az üzleti terv kapja a fő hangsúlyt.

A pályázatok támogatási intenzitása a legtöbb esetben 50 százalék, kivéve a fiatal gazdákat és a termelői csoportokat, ahol 60 százalékos az uniós pénz aránya. A fiatal gazdáknak ráadásul külön keret áll rendelkezésre, nem kell versenyezniük a többi pályázóval – tette hozzá Kis Miklós Zsolt.

A baromfiágazat szereplői nagyon várták a pályázatokat, még ha annak összege ismert volt is már korábban. A pályázat baromfisoknak jutó keretösszege ugyanis nem találkozik sem az ágazat igényeivel, sem annak teljesítményével – mondta el a Világgazdaságnak Csorbai Attila. A Baromfi Terméktanács elnöke hozzátette: külön probléma az is, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatásával a nagyobb vállalatokat, de sok esetben még a közepeseket is kizárták a pályázati körből. Ez utóbbinak oka, hogy az alapul vett mutató, a sztenderd termelési érték meglehetősen pontatlan, rosszul definiált módszer egy szereplő teljesítményének mérésére. Nem tesz például különbséget az előnevelt és a vágásra érett állat, illetve a pecsenyekacsa és a hízott kacsa között – mondta el az elnök. Csorbai Attila szerint ezért a pályázatok alapvetően éppen a leginkább versenyképes, az európai piacokon is nagy esélyekkel induló baromfis cégeknek adnak kisebb eséllyel támogatást.