Itt az ítélet: maradtunk a bóvliban

Maradt a bóvli

Bóvliban hagyta Magyarország adósminősítését a Standard & Poor’s, összhangban az elemzők várakozásával. A hitelminősítő cseppet sem volt kíméletes: a „BB+” szintű minősítést marógjára írt stabil kilátáson sem változtattak.

A kormány gyakran arra hivatkozik, amikor a felminősítést várja, hogy a magyar gazdaság elmúlt két évben látott gyorsan növekedett, a költségvetési hiány egyre alacsonyabb, valamint a csökken az államadósság is. De a cégek mégis vonakodnak visszaadni a befektetési ajánlást, többek között azért, mert kiszámíthatatlannak látják az üzleti környezetet.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza szerint a Fitch Ratings májusban kiemelheti Magyarországot a bóvliból, és a Moody’s is felminősíthet, de csak az év későbbi részében. „Ez a két cég kedvezőbben ítéli meg Magyarország helyzetét, mint az S&P” – tette hozzá.

Kiszámíthatatlan a gazdaságpolitika

A nemzetközi hitelminősítő a döntés indoklásában kiemelte azt a véleményét, hogy a magyar gazdaság külső sérülékenysége csökkent, ám továbbra is vannak bizonytalanságok a gazdaságpolitikában, és ez költségvetési kockázatokat jelenthet.

A stabil kilátás fenntartásának tényezői közt van a magyar gazdaság külső sérülékenységének mérséklődése és a következetes költségvetési teljesítmény, másrészről a még mindig magas államadósság, a kevésbé kiszámítható gazdaságpolitikai döntéshozatal, és a gyenge alapszintű növekedési potenciál - áll az elemzésben.

A Standard & Poor''s szerint a magyar gazdaság külső pénzügyi profilja "figyelemreméltó mértékben" javult 2009 óta.

A nemzetközi hitelminősítő elemzésében kiemelte: a mérlegalkalmazkodási folyamat fő tényezője a bankok külső - elsősorban tulajdonosi - hiteleinek törlesztése volt. Emellett 2014 óta, az önfinanszírozási program keretében a kormány csökkentette a külső adósságok kibocsátását, és a hangsúlyt a hazai adósság-kibocsátásra helyezte át.

Javuló egyensúly

Az S&P hangsúlyozza, hogy tavaly a magyar folyómérleg-egyenleg a GDP 5 százalékának megfelelő többlettel zárt; ez a visegrádi csoporton belül a legmagasabb többlet volt. A cég ugyanakkor még az általa vártnál esetleg gyorsabb államháztartási deficitcsökkentés esetén sem tartja valószínűnek, hogy a GDP-arányos nettó államadósság-ráta 2019-re 60 százalék alá csökken.

A lakossági devizaalapú hitelállomány tavalyi átváltása nyomán a háztartások immár kevésbé sebezhetők a devizaárfolyam-kilengésektől, és az intézkedés várhatóan fokozatosan felszabadítja a háztartások korábban képzett elővigyázatossági megtakarításait is. Emellett az alacsony olajárak is növelték az elkölthető jövedelmi hányadot, és bár az Európai Unió költségvetési ciklusának vége valószínűleg a magyar gazdaság reálnövekedésének lassulásához vezet 2016-ban, a költségvetési és a monetáris ösztönzés várhatóan jót tesz a hazai keresletnek - áll az elemzésben.

A cég azzal számol, hogy a magyar gazdaság éves átlagban 2,1 százalékkal nő reálértéken 2016-2019 között.

Gond van az MNB-vel

Megítélésük szerint ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alkalmazott egyes ösztönző eszközök magánszektorbeli kockázatokat terhelnek a jegybankra. A hitelminősítő szerint ez különösen a kamatswap-tranzakciókra vonatkozik.

Az S&P elemzői úgy látják, e tranzakciók belső szerkezete olyan, hogy az MNB-nek veszteséget okozhatna a jegybanki alapkamat esetleges emelése. A hitelminősítő szerint e veszteségek potenciálisan visszatarthatják az MNB-t a kamatemeléstől, ami gyakorlatilag azt jelenthetné, hogy inflációs nyomás esetén a jegybank nem tudná hatékonyan ellátni árstabilitás-őrző feladatát.

Az elemzésben kitérnek arra, hogy a magyar parlament nemrég olyan törvényt hozott, amely korlátozza a jegybank tulajdonában lévő alapítványok és vállalatok átláthatóságát. "Ha ez a jogszabály életbe lép, az megítélésünk szerint csökkentené rálátásunkat az olyan potenciális kockázatokra, amelyek relevánsak lehetnek nem utolsósorban a költségvetés szempontjából" - fogalmaznak.

Összességében a Standard & Poor''s leszögezi: javulhat a magyar adósbesorolás, ha a cég javulást lát a hosszú távú növekedési kilátásokban, és ez az államadósság gyorsabb csökkenéséhez vezet. Ugyancsak javulhat a magyar besorolás, ha átláthatóbbá válik a szakpolitikai döntéshozatal.

Leminősítéshez vezethet ugyanakkor a közfinanszírozási helyzet esetleges érdemi gyengülése, vagy az, ha az S&P megítélése szerint erősödnének azok az ellenirányú ösztönzők, amelyek akadályozzák az MNB-t árstabilitás-őrző mandátumának ellátásában - áll a hitelminősítő elemzésében.

Közelről figyelnek minket

Az S&P döntése előtt jeleztük , ha a cég közelről figyeli az eseményeket, akkor még akár a kilátás javítása is bizonytalanná válhat. Az EU-pénzek gyors lehívása nélkül ugyanis az idei év elején a magyar gazdasági növekedés elkezdhetett lassulni, és beigazolódhat a hitelminősítők aggodalma, miszerint a potenciális növekedés a leggyengébb a régióban. Az egyik legfontosabb kritikájuk a cégeknek a kiszámíthatatlan üzleti környezet, s erre, ha akarnak, akkor most megint láthatnak példát. Az S&P még 2011 végén többek között azzal érvelt, amikor bóvliba süllyesztette az országot, hogy az Alkotmánybíróság és a Magyar Nemzeti Bank működésében végrehajtott változások gyengítették az intézményrendszer hatékonyságát. Bizonyára most sem örülnek az MNB-törvény módosításának, amely szerint a jegybanki alapítványok 250 milliárd forintos vagyona „elveszíti közpénz jellegét”, ha a kormányon múlik.