Nem látszik jele az árnyomásnak
Februárban átlagosan 0,3 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak az egy évvel korábbinál – adta közre a KSH. Az infláció januárban 0,9 százalék volt, a visszaesés nem, azonban annak mértéke meglepő, az elemzők 0,4-0,5 százalékos árindexet vártak a második hónapra.
Februárban a januárihoz képest átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek az árak, az üzemanyagok 3,7 százalékkal lettek olcsóbbak egy hónap alatt, amit az élelmiszerek átlagosan 0,5 százalékos áremelkedése ellensúlyozott. A sertés- és a baromfihús ára tovább csökkent, míg az idényáras élelmiszerek drágultak 4,8 százalékkal. A szolgáltatások azonban csak az átlagnak megfelelően, 0,1 százalékkal drágultak egy hónap alatt. Ez volt az az eltérés, amely miatt a várakozásoknál alacsonyabb lett a 12 hónapos inflációs index.
Leginkább az olcsó olaj tartja alacsonyan az inflációs szintet. Az elmúlt év februárjához képest az üzemanyagokért 11,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni az idén a második hónapban – Virovácz Péter, az ING elemzője szerint ez önmagában 0,9 százalékponttal fogta vissza az áremelkedést. Az élelmiszereknél a sertéshús áfájának csökkentése nyomja le az árakat, bár az állati termékek egyébként is olcsóbbá válnak: a sertéshúsért az egy évvel korábbihoz képest 17,5, a tejért 9,1, a sajtért 6,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni februárban, míg a baromfihús 1,2 százalékkal vált olcsóbbá egy év alatt. A távfűtés, a vezetékes gáz és a villany ára nem változott, a háztartási energia 0,1 százalékkal lett azonban olcsóbb leginkább a palackos gáz 10,4 százalékos ármérsékledésének következtében. Jelentősen csökkent a szeszes italok, dohányáruk áremelkedésének üteme (2,6 százalék volt csak februárban), aminek az ING elemzője szerint az a magyarázata, hogy folyamatosan bekerülnek a bázisba a 2015-ös adóemelések (a zárjegyek felhalmozása miatt a januári adóemelés márciusban éreztette a hatását az árakban ugyanis).
A Nemzetgazdasági Minisztérium értékelése szerint az inflációs folyamatok az alacsony olajárnak és az Európából érkező dezinflációs hatásnak köszönhetően mérsékeltek. Úgy vélik, a belföldi folyamatokat tekintve a kereslet növekedéséből adódó árnyomás egyelőre visszafogott.
Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint idén átlagosan 0,4 százalék lehet az inflációs ráta, jövőre pedig 2 százalék fölé gyorsulhat. Virovácz Péter szerint a szeszes italok, dohányáruk áremelkedési ütemének lassulása és az üzemanyagok árának mérséklődése akár ismét negatív inflációs rátát is hozhat a következő hónapokban. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője viszont arra számít, hogy az ütem csak tartósan alacsony üzemanyagárak esetén közelíti meg a 0 százalékot, de valószínűleg 0,2–0,5 százalék között ingadozhat. Az elemző szerint az árindex a 3 százalékos jegybanki célt nem éri el 2017 közepe előtt, ami tartóssá teheti az alacsony kamatokat, valamint lehetővé tesz további nem konvencionális monetáris politikai intézkedéseket.
Az ING elemzője szerint azonban az adatok fényében egy újabb kamatcsökkentési ciklus valószínűsége is tovább emelkedett. Az inflációs várakozások is historikus mélypontra estek, ami ezt szintén alátámasztja – fogalmazott Virovácz Péter, aki szerint ugyanakkor az óvatosság is indokolt. A fékeződő infláció ugyanis olajárvezérelt, a maginfláció mindeközben nem változik, így a kamat tartása mellett is erős érvek szólhatnak. Mindemellett a monetáris tanács a tartás mellett érvelhet a munkaerőpiacon (főként a kiskereskedelemben) bejelentett jelentős béremelések miatt, ami szintén árfelhajtó hatású lehet – hangsúlyozta az elemző.
