A kormányzat szerint a többletjuttatásokra a fedezetet a jól teljesítő gazdaság jelenti: tízmilliárddal nagyobb áfa, 5-5 milliárd forinttal növekvő szja- és illetékbevétel (utóbbi a lakáspiaci pörgés következménye) jelenti részben a fedezetet, de sikerül sokat spórolni a garanciabeváltásokon és az államadósság jutalékfizetésein is. Ezen kívül még a bíróságok járnak rosszul: az illetményemelés átértékelése után a szaktárca 15 milliárddal csökkentette a keretet, majd úgy találta, hogy a beruházásokra sem kellene a területen annyit költeni, mint tervezték: 4 milliárd forinttal ezért megvágná a keretet a kabinet.
A módosítások során összesen több mint 45 terület kaphat többet az eredetileg a kormány által benyújtott költségvetéshez képest, persze csak ha feltételezzük, hogy a honatyák a plenáris ülésen megszavazzák majd az erről szóló bizottsági indítványt. (Igaz, az ellenkezőjére nem igazán akad példa). A kormány és a főbizottság támogatását elnyert módosítók mintegy fele köthető valamelyik (kormánypárti) képviselőhöz, míg a másik részüket a kabinet maga kezdeményezte.
A változtatásokkal a legjobban a turisztika járhat, a fejlesztési tárcához nemrég átkerült terület a költségvetés nagy nyertese lehet: nem elég, hogy az éttermi szolgáltatások áfája jövőre 18, majd azt követően 5 százalékra csökken, folyamatosan bővülnek a támogatások is. A módosítások során közel 15 milliárd forintot irányított ide a kormányzat, ahogyan szintén a kabinet javaslatára lesz 5,5 milliárd forinttal nagyobb a kormányhivatalok ingatlanfejlesztésére szánt keret. Jelentős átrendezés a hulladék-gazdálkodási törvényből következik, amivel azonban nyert a kabinet: a 3,7 milliárdos többletkiadás mellé ugyanis 5,4 milliárd forintos pluszbevétel is társul.
Ezen kívül megtérülő beruházás is lehet akár a Magyar Filmalap támogatása, legalábbis a 2,5 milliárdos növelést a magyar filmek nemzetközi sikerével magyarázta a kormányzat, így lehetőség nyílik majd „akár nagyobb költséggel járó különleges kiállítású filmek” elkészítésére is.
Nullszaldós módosítás a fejlesztési tárca és a hozzá tartozó Közlekedési Hatóság összesen 130 fős fejlesztése, az indoklás szerint a közúti fuvarozók tevékenységi jogosultságának ellenőrzése, és „az engedély nélküli szállítási tevékenység (UBER) ellenőrzésének erősítése” miatt kell emelni a létszámot. Ez ugyan közel egymilliárdba kerül, de ugyanennyivel emelkedik majd a bírság-bevétel is a fokozott ellenőrzések nyomán.
Természetesen megkapták a támogatást (ahogy eddig mindig) a sportfejlesztések is: a képviselői és bizottsági indítványok 8,3 milliárdos – kormánytámogatást is élvező – bővítését a kabinet a pénteki bizottsági ülésen még 6,5 milliárd forinttal fejelte meg, így a kézilabdások nem csak 1,9 milliárdos egyesületi juttatást, de 3,5 milliárd forintos fejlesztési keretet is kapnak, a kültéri sportparkok fejlesztésére pedig mégis 5,5 milliárd jut, mert az eredeti 2,5 milliárdos keret kevésnek bizonyulhat. Értelemszerűen maradt Németh Szilárd birkózó akadémiájának 1, és Lezsák Sándor-féle lakitelki fejlesztés 1,5 milliárdos támogatása, miközben bővült a szociális többletjuttatások köre is: a fogyatékkal élők szervezeteit összesen 40 millióval segítik, családpolitikai programokra 50 millió forintot, míg az önkéntes házak szociális program támogatását 10 millióval emelték. Ha ehhez hozzávesszük az ifjúsági programok 40 milliós többlettámogatását (amiben azért a magyar-flamand és a magyar-azeri kapcsolatok építése is benne van), akkor már 140 milliónál járunk összességében. Ez az összeg pedig legalább már összemérhető a természetjárás fejlesztési programjára adott 800 milliós többlettel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.