A brit népszavazásra várnak a befektetők

Csütörtökön döntenek az Egyesült Királyság szavazói arról, hogy az ország az EU tagja maradjon-e, addig egyértelműen a bizonytalanság és a kivárás lesz az úr a piacokon. Az év eleje óta a népszavazással kapcsolatos hírekre főleg a font árfolyama reagált érzékenyen: gyengült, ha a kilépést támogatók kerültek többségbe, és erősödött, ha a benn maradást pártolók többségéről szóltak a közvélemény-kutatások. Az elmúlt héten a tőzsdékre és a feltörekvő piacokra is átragadt a brit kilépés esélye miatti negatív hangulat. Ha megtörténik a kilépés, az brit monetáris lazítást, további fontgyengülést hozhat, és világszinten a kockázati étvágy csökkenését okozhatja – legalábbis átmenetileg. Emellett az euró is gyengülhet az EU jövőjével kapcsolatos aggodalmak miatt. A Brexit elmaradása esetén viszont mindenki megkönnyebbülhet, ami a piacok többségén emelkedést indíthat el.

Miután az MNB monetáris tanácsa legutóbb, némi meglepetésre, befejezettnek nyilvánította a kamatcsökkentési ciklust, és hosszabb időre elköteleződött a 0,9 százalékos, három hónapos betéti kamat fennmaradása mellett, nagyon váratlan lenne bármilyen intézkedése a most keddi kamatdöntő ülésen. (Igaz, a jegybank az utóbbi időben szeret meglepetést okozni.) A Brexit-szavazás után, ha a forint erősödni kezd, valószínűbb valamilyen (nem konvencionális) lépés.

Ugyanakkor érdemes figyelni a megjelenő, frissített inflációs jelentésre. Főként a nyersanyagárak változása miatt a jegybanki stáb nagy valószínűséggel felfelé módosítja az idei évre vonatkozó 0,3 százalékos előrejelzését (az OTP Elemzési Központja 0,6 százalékot vár, felfelé mutató kockázatokkal), de a jövő évi prognózis módosítása, illetve az esetleges módosítás iránya nem egyértelmű. Szintén fontos lehet, hogy az első negyedéves GDP-adat (+0,9 százalék) ismeretében milyen növekedési pályát lát az MNB – márciusban még 2,8 százalékos idei és 3,0 százalékos 2017-es GDP-bővüléssel számolt a jegybank.

Érdekes lehet a kedden megjelenő bérstatisztika is. A legutóbbi hónapokban tovább, a versenyszférában éves összevetésben 5 százalék fölé gyorsult a bruttó bérek dinamikája, és sajtóhírek szerint újabb lépések történtek-történnek a béremelések irányába. A jelenség a régió egészére jellemző (Romániában például 12 százalék körüli az év/év bérnövekedés), és ha folytatódik a gyors béremelkedés, az növeli az inflációval kapcsolatos fő kockázati pályánk (felpörgő bérinfláció miatt a vártnál gyorsabban emelkedő fogyasztói árindex) bekövetkezési valószínűségét.