A végsőkig küzdöttek a brit szavazókért
Ha a bukmékereknél dől el az Egyesült Királyság EU-tagságáról szóló holnapi népszavazás, akkor a maradás híveinek nincs miért aggódniuk. A fogadóirodák tétjeit összesítő Betfair szerdai adatai alapján 75 százalék az esélye annak, hogy a britek bennmaradnak – volt már ez az arány magasabb és alacsonyabb is. A piacokon is elmúlt a június második hetében, a kilépés fölényét mutató közvélemény-kutatások nyomán kitört pánik. A font kedden január eleje óta nem látott magasságba emelkedett a dollárral szemben, az FTSE 100 ledolgozta az e havi veszteségeit.
A közvélemény-kutatások azonban még mindig a fej-fej melletti küzdelmet tükrözik. A népszavazást elindító David Cameron kormányfő a Financial Timesban elismerte: senki sem tudja, mi fog történni, de nagyon szoros lesz. Utána a BBC adásában szólította fel a briteket, válasszák a bennmaradást. Cameron szerint az Egyesült Királyság helyzete jobb és biztonságosabb EU-tagként, a kilépés nagy gazdasági kockázatokat jelent. A feltehető veszteségeket már sokszor elmondták a maradás hívei – a kereskedelmi kapcsolatok leépülése, a font és a brit értékpapírok összeomlása, recesszió –, ma pedig 1285 vállalati vezető is kiállt az EU-tagság mellett egy, a The Timesban közzétett nyílt levélben. A vállalatoknak és a munkavállalóknak komoly előnyeik származnak abból, hogy a világ legnagyobb egységes piacán belül működhetnek – hangsúlyozza a levél, amelynek aláírói között az FTSE 100-ban szereplő vállalatok közül 51 képviselteti magát.
Az előnyök kiemelése azért is fontos lehetett, mert elemzők szerint a maradáspártiak túl sokáig nem küldtek pozitív üzeneteket, inkább arra fókuszáltak, hogy miért lenne rossz az EU-n kívül. A távozás hívei viszont azt sulykolták, milyen előnyökkel járna, ha „visszaszereznék az ellenőrzést”, számokat dobtak be, mi mindenre lehetne jobban elkölteni a közös kassszába befizetett pénzt.
A kilépéspártiak igazi aduként azonban a migrációt használták, és a végén ezt már kifejezetten az EU-ból érkezőkre hegyezték ki. Az utolsó előtti, kedd éjszakába nyúló nagy tévévita is ekörül zajlott a Wembley melletti sportcsarnokban, ahol a kilépés híveit Boris Johnson, London volt konzervatív polgármestere vezette, a bennmaradókét pedig munkáspárti utódja, a pakisztáni családban született, muszlim Sadiq Khan.
A hírek szerint kormányfői posztra is törő Johnson azt fejtette ki a hatezer fős közönség előtt, hogy a mai rendszer korlátlan hozzáférést enged az uniós polgároknak a brit munkaerőpiachoz, és „eltaszítja” a máshonnan érkezőket. Egy Johnson és a szintén Brexit-párti Michael Gove igazságügy-miniszter által kidolgozott terv szerint 2020-ig új rendszert vezetnének be (legkésőbb akkor kell parlamenti választást tartani), amely pontozásos alapon bírálná el a letelepülési és munkavállalási kérelmeket, ez vonatkozna az EU-országok polgáraira is, a már az Egyesült Királyságban dolgozókra viszont nem. A munkavállalóktól megkövetelnék a magas szintű nyelvismeretet és az adott munkakörhöz szükséges szakképesítést is.
Nehéz nap még nehezebb éjszakája lesz
Az Egyesült Királyság polgárai reggel 7-től este 10-ig (magyar idő szerint 8-tól 11-ig) válaszolhatnak arra a kérdésre, hogy országuk maradjon-e az EU tagja, vagy lépjen ki. Exit poll nem lesz, a voksokat 382 helyen számolják össze, a részvételtől függően legkorábban hajnali négy körül lehet eredményt tippelni, biztosabbra pedig reggel 7 körül lehet esély. A piacok készülnek: a Bloomberg szerint a legtöbb európai kereskedési platform megerősített stábbal működik majd, egyes befektetési bankok már értesítették ügyfeleiket, hogy adott esetben szigorítanak a feltételeken, az európai állampapírokkal is foglalkozó Tradeweb pedig korábban kezdi a pénteki műszakot.
