Kinyílhat az orosz karantén

Az Európai Unió egy évvel meghosszabbította pénteken azokat a szankciókat, amelyeket 2014 tavaszán vezetett be, miután Oroszország elfoglalta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet  és Szevasztopol kikötővárost. E szerint 2017. június 23-ig tilos marad az uniós import a szóban forgó területekről, továbbra is tilos ott beruházni, idegenforgalmi szolgáltatást nyújtani, Európában regisztrált hajók nem köthetnek ki a félszigeten, tilos oda exportálni számos, a közlekedésben, a távközlésben vagy az energiaiparban használható terméket és szolgáltatást.

E szankciók meghosszabbítására számított is mindenki – különben az EU mintegy elismerné a Krím annektálását –, arról azonban még nem született döntés, hogy mi legyen azokkal a szankciókkal, amelyeket néhány hónappal később már Oroszország ellen hoztak az egész ukrajnai konfliktusban játszott szerepe miatt. Ezek kemény korlátozásokat jelentenek egyebek közt az orosz pénzügyi szektor, illetve a technológiai importtilalommal sújtott olaj- és gázipar számára. Erre reagálva vezetett be Moszkva embargót az EU-ból származó hús‑, tej- és zöldség-gyümölcs importra.

Ezek a szankciók idén július végén járnak le, és a Deutsche Welle által idézett brüsszeli források szerint várhatóan fél évvel hosszabbítják meg őket, bár e tekintetben komoly viták vannak az EU-országok között. Az embargó és a szankciók sokakat érzékenyen érintenek, az ukrán helyzet pedig nem rendeződött.

Oroszországot viszont nem lehet tartósan karanténban tartani: egyrészt nem lehet megkerülni más súlyos konfliktusokban, másrészt a vele való gazdasági szálakat se lehet elvágni. Ezt tükrözte az idei szentpétervári nemzetközi gazdasági fórum, ahol megjelent az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is – az ukrán konfliktus kezdete óta nem járt magas rangú brüsszeli tisztségviselő Oroszországban –, aki beszédében kiemelte: az EU és Oroszország viszonya zavarokkal terhelt, de nem romlott meg annyira, hogy ne lehetne helyrehozni. Juncker ugyan azt is hangsúlyozta, hogy a szankciókat csak akkor törlik el, ha az orosz–ukrán konfliktus lezárására hivatott minszki megállapodást teljesen betartják, de jelenlétét, illetve Vlagyimir Putyin államfővel folytatott megbeszélését így is a változások jeleként értékelték elemzők.

Legalább ilyen fontos volt az is, hogy két év szünet után ismét nagy számban jelentek meg az „orosz Davoson” nemzetközi nagyvállalatok legfelső vezetői is: érthető módon elsősorban az olajipar képviseltette magát a BP-től a Totalon át az Exxon Mobilig, de az AP tudósítása szerint voltak ott bankvezérek, más iparági multik főnökei is.

A fórumon elmondott éves gazdaságértékelő beszédében Putyin kijelentette, hogy az orosz gazdaság túl van a nehezén. Az olajárak stabilizálódása elemzők szerint is azt valószínűsíti, hogy idén ugyan még csökkenhet a tavaly 3,7 százalékkal zsugorodó orosz gazdaság, de már csak 1 százaléknál kisebb mértékben, jövőre pedig jön a fellendülés.

Ha a jelenlegi feltételek megmaradnak, akkor már idén elérhető lesz egy 0,2-0,3 százalékos növekedés – mondta viszont újságírók előtt a fórumon Alekszej Uljukajev gazdaságfejlesztési miniszter. Arra pedig nem lesz szükség – hangsúlyozta –, hogy a költségvetési deficit fedezésének érdekében hozzányúljanak az orosz nemzeti vagyonalaphoz. Uljukajev szerint Oroszországnak most jók a hitelfelvételi lehetőségei, bár utalt arra, hogy a pénzügyminisztériummal csak a belföldi kötvénykibocsátás terén vannak hasonló állásponton, a külföldit illetően eltérőek a nézeteik; Uljukajev támogatandónak tartja ez utóbbit is.