Lecserélhetjük az oroszokat
Történelmi mélypontra süllyed a magyar eurókötvények hozama, ami jó lehetőséget biztosít az országnak arra, hogy a sokak szerint nem túl sikeres jüankötvény-kibocsátás után újra a nemzetközi piacra lépjen. Két éve azonban sem euró-, sem dolláralapú papírokat nem bocsátott ki az adósságkezelő, miután fontos céllá vált, hogy mérséklődjön a devizaadósság, ami csökkenti a sérülékenységet is.
Most azonban sok pénzt lehetne megtakarítani eurókötvények kibocsátásával. „Logikus lépés lenne hosszú lejáratú, euróban nyilvántartott papírok kibocsátása” – mondta a Bloombergnek Szabó Viktor, az Aberdeen Asset Management Plc. szakértője. Szerinte lenne is kereslet a papírokra.
Amikor a magyar kormány Oroszországgal aláírta a paksi hitelszerződést, akkor még több mint 3 százalékkal magasabb szinten volt a magyar eurókötvények hozama. Most azonban a 2020-ban lejáró papírokkal 0,6 százalék körüli hozammal kereskednek.
Az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja lefelé nyomja az európai hozamokat az elmúlt hónapokban, az utóbbi napokban pedig a Brexit-félelmek miatt vált olcsóbbá például a német állam finanszírozása. Magyarországnak jót tett, hogy a Fitch Ratings kiemelte a befektetésre nem ajánlott kategóriából az országot a múlt hónapban, és szakértők szerint nagy az esély arra, hogy a Moody’s is hasonlóan jár el még idén.
A magyar eurókötvények hozamának csökkentését az is támogatta, hogy az ország 5 százalékos többletet ért el a folyó fizetési mérlegben, és a GDP-arányos államadósság 2008 óta a legalacsonyabb szintre csökkent – mutatott rá a Bloomberg.
Amikor Orbán Viktor miniszterelnök még 2014-ben aláírta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló megállapodást Oroszországgal, akkor még nem látszott érdemi különbség az orosz hitel és az eurókötvények finanszírozási költsége között. Mi több, akkora mennyiségű állampapír-kibocsátást jelenthetett volna összességében a paksi bővítés, amire kérdéses, hogy lett volna-e elegendő kereslet. Mostanra azonban már a kormány is gondolkozik ezen. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt hónapban közölte, hogy Magyarország felminősítését követően Orbán Viktor megbízta a Miniszterelnökséget a megoldás keresésével. A hitelkivátlásra úgy is sor kerülhet, hogy közben már elkezdtük lehívni a kölcsönt.
Oroszország legfeljebb tízmilliárd eurót hitelezne a paksi beruházáshoz, de az olajárak hanyatlása miatt meggyengült költségvetésük és a szankciós politika által sújtott oroszok nem is bánnák, ha mégsem kellene pénzt adni, illetve ha hamar viszontlátnák a kölcsönt. Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese nemrég azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy üdvözli a kormány hitelkiváltási szándékát. Cégének a két új paksi blokk felépítése a feladata, munkája pedig nem függ attól, hogy azt a megbízó milyen forrásból fizeti ki.
Az Államadósság Kezelő Központ elgondolkodhat azon is, hogy még több forintalapú állampapírt adhat el, s így nem kell a nemzetközi piacokon papírokat kibocsátani. Ez lenne a legjobb megoldás a kormánynak, mert nem veszélyezteti a devizaadósság csökkentésének a tervét sem. Lázár arról is beszélt, hogy Magyarország képes lehet a piacról forrást szerezni Pakshoz, akár már a közeljövőben. A Világgazdaság úgy tudja, hogy még minden nyitott: szó lehet a hitel rövidebb vagy hosszabb idejű, részben vagy egészben történő kiváltásáról is.
Varga Mihály, a gazdasági tárca vezetője ugyanakkor a költségvetés elfogadása után a héten azt mondta: idén nem terveznek komolyabb devizakötvény-kibocsátást, legfeljebb adósságkiváltás céljából. Ha viszont az ország komolyan gondolja az eurókötvények kibocsátását, akkor gyorsan kellene lépni, mert a világgazdasági kockázatok ismét megdrágíthatják a feltörekvő országok hitelvételi költségeit.
