Az eddiginél igazságosabb közműadó-számítási módot vinne az ősszel a kormány elé a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Az MTI-vel ismertetett javaslata szerint a kalkuláció alapja nem a víz-, csatorna-, áram- vagy gázvezeték hossza lenne, mint eddig, hanem az ellátott település lakosainak száma. „Sem a meglévő, sem a tervezett módszernek nincs köze a közgazdaságtan alapjaihoz. Egy adónemnek alapvetően a nyereséghez kell kötődnie” – mondta a Világgazdaságnak egy közműadót fizető társaság neve elhallgatását kérő illetékese. Egy lehetséges hibára máris rámutatott: megeshet, hogy egy kis lélekszámú településen egy nagy, sok közműszolgáltatást igénybe vevő vállalat működik. Az azt ellátó, nagy bevételű szolgáltatókat az új rendszer indokolatlanul hozná jobb helyzetbe.
Egy másik, szintén érintett társaság aggályai a nyitott kérdésekre vonatkoznak. Hogyan oszlana meg például a tarifa egy olyan vezeték településeket összekötő szakaszain, amelyen egymás után fekvő, több községet vagy várost látnak el? Egy további elosztócég azt közölte lapunkkal, hogy számára kedvező lenne a vezetékhossz helyett a rácsatlakozott ügyfelek alapján történő adóztatás.
Viszont a víziközműszakma számára már a 24. óra után kerülne sor a MEKH által javasolt változtatásra a terület cégeit tömörítő Mavíz szerint. „A lakosok száma szerinti adófizetés kétségtelenül igazságosabb lenne a mostaninál, de a részletek még nem ismertek. Nem tudni például, hogy a lakosok tényleges számát, lakosegyenértéket vagy a bekötések számát vennék figyelembe a számításnál” – válaszolt a Világgazdaságnak Nagy Edit, a Mavíz főtitkára. A nagyobb lakosú településeken nagyobb a társaságok bevétele, a szolgáltatások fenntartása pedig fajlagosan olcsóbb számukra, így az adóteher is könnyebben elviselhető. A víziközműszakma azonban ezen már túl van. „A terület cégei mostanra olyan helyzetbe kerültek, hogy már a nagyobb városokban működők sem tudják elviselni a közműadót. Számunkra már csak az adónem teljes eltörlése lehet elfogadható” – jelentette ki Nagy Edit.
A hazai víziközmű-szolgáltatásokat átvilágító KPMG már tavaly rámutatott egyebek között arra – de hiába –, hogy a szakma számára a vezetékhossz alapján számított sokkal kevésbé elviselhető, mint a nála jóval nagyobb árbevételű más, vezetékes ágazatok cégeinek. A Mavíz azóta a Századvéggel is átvilágíttatta a hazai víziközmű-szolgáltatást. A kormányközeli kutatócég is talált módosítanivalót a szakma szabályozási környezetén, de javaslatai csak az ősszel kerülhetnek a döntéshozók elé. Ugyanakkor a MEKH illetékese éppen azt hangsúlyozta a fenti bejelentése kapcsán, hogy a hivatal „figyelemmel kíséri a víziközmű-szolgáltatók működését”.Közműadóból az idei és jövő évi költségvetés is 52,2 milliárd forint bevétellel számol. Ezen a hivatal szerint nem változtatna a közműadó esetleg újfajta számítása.
