Kisebb szerencsével – és persze hozzá a központi akarattal – akár meg is valósíthatja Orbán Viktor év eleji kívánságát Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezetője. A miniszterelnök januárban azt közölte, hogy szerinte nem elég a GDP-arányában mérsékelni az adósságot, hanem erre forintban számolva is szükség lesz. „A kívánatos állapot az, hogy ha ma 100 forint adósságunk van, akkor holnap 98 legyen” – közölte egy reggeli rádióinterjújában a miniszterelnök. A júliusi adósságszámok alapján ma ettől sem vagyunk messze: a központi költségvetés adóssága ugyanis 25 135 milliárd forint volt: kevesebb a féléves értéknél, és alig valamivel rosszabb a tavaly ilyenkor regisztráltnál.
A múlt év végén a központi 24 700 milliárd forintot tett ki, ám 2015 júliusában még 24 998 milliárd forintnál jártunk – igaz, egy héttel előtte és utána is magasabb volt a szint. Valójában az adósság forintban mért értéke valahol az idén júliusi körül ingadozott egy éve is. Akkor a második fél év jobb államháztartási eredményei, a devizakötvény-visszavásárlási program és a jegybank segítsége nyomán sikerült leszorítani az adósságot úgy, hogy végül a GDP-arányos ráta is csökkenni tudjon.
Az már látszik, hogy az adósságmutatók kisebbek lesznek (a gazdasági növekedésből és a nominálisan alapvetően változatlan adósságszámból ez következik). A kérdés az adósság nominális csökkentése, amihez arra volna szükség, hogy a költségvetési hiány ne legyen magas a második fél évben. Ez a kormányzat költekezési kedvén múlik.
Ugyanakkor külső tényezők is segíthetnek: az erősebbé váló forint és a gyengülő euró például segítheti az adósság visszaszorítását. Utóbbi az egyéb tartozásállományt érinti: azért, hogy az adósságban Magyarország csak az euróval szembeni kockázatot fussa az ÁKK folyamatosan swappolja a más valutákban felvett adósságot, aminek az eredményeként a technikai elszámolások miatt az euró gyengélkedése esetén csökken, erősödésekor pedig nő az állami tartozásállomány. Miután az idén az euró gyengült egy picit, az állomány emiatt csökkent is 52,5 milliárd forinttal a múlt év végihez képest. A forint erősödése ugyanakkor összesen 9,6 milliárddal csökkentette a tartozás mértékét.
A devizaárfolyamok változásának ugyanis – mint látszik – egyre kisebb a jelentősége. Az ÁKK jelentése szerint július végén ugyanis ismét kisebb házirekordot döntöttek, hiszen a központi költségvetés adósságán belül tovább sikerült mérsékelni a devizatartozás arányát. Ez 2010-ben még 50 százalék felett volt, a megelőző hónapban 27,1 százalékon állt, július végén azonban az arányt 25,9 százalék alá sikerült szorítani. Ráadásul a kitettséget tovább mérsékelte, hogy a külföldi befektetők állampapír állománya júliusban tovább csökkent 32 milliárd forinttal az előző hónaphoz képest.
