Rosszul teljesítenek az oroszok

Nem a lakossági fogyasztás fog véget vetni a második éve tartó recessziónak Oroszországban, augusztusban a rendelkezésre álló bruttó jövedelem 8,3 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenéshez már hozzászokhattak az oroszok, hiszen ez a mutató 2014 óta lefelé tart, de a mostanihoz hasonló mértékűt utoljára 2008 decemberében, a globális válság legsötétebb időszakában láttak. A reálbérek ugyanakkor 1 százalékkal lettek alacsonyabbak, vagyis vége szakadt az előtte három hónapig tartó szerény emelkedésnek.

A lakosság eleve kalkulálhatott azzal, hogy kevesebb pénz fölött rendelkezik, hiszen a kiskereskedelem se talált magára augusztusban, bár az év/éves visszaesés csak 5,1 százalék lett, ami május óta a legkisebb mínusz, de így is rosszabb az elemzők által várt 4,8 százaléknál. Kérdés, hogy a nyomott bérek meddig tarthatók: az április óta mérséklődő munkanélküliségi ráta tovább süllyedt, 5,2 százalékra. Ennek, illetve a magas foglalkoztatottsági aránynak (júliusban 66,4 százalék volt) demográfiai okai is vannak: az aktív korúak száma 2006 óta folyamatosan megy lefelé – mutatott rá a Bank of America egy korábbi elemzése, amely szerint emiatt Oroszország potenciális növekedési rátája 2016–17-ben nulla közelébe apadt. A megfelelő munkaerő hiánya fokozni fogja az inflációt – figyelmeztetnek elemzők –, hiszen a még munkára foghatókat jól meg kell majd fizetni.

A jegybank viszont óvatosságra intett: a múlt hét végén ugyan folytatták az élénkítési célú lazítást, amikor 50 bázisponttal 10 százalékra vágták a kamatot, ám a közleményben jelezték, hogy idén ez volt az utolsó ilyen lépés. Ezt annak ellenére jelentette ki a jegybank, hogy ugyanakkor lejjebb vették a 2017-es GDP-prognózist, sőt Elvira Nabiullina jegybankelnök hangsúlyozta, hogy mindaddig leállhatnak a további enyhítéssel, amíg nem látják teljesíthetőnek a 2017-re kitűzött 4 százalékos inflációs célt. (Az idén januárban még 9,8 százalékos ráta augusztusban került 7 százalék alá, egész pontosan 6,9 százalék lett.) A központi bank ezzel szinte elhárítja magától, hogy bármi felelőssége lenne a fellendülés erősítésében – kommentálta a Capital Economics elemzése –, hiszen azt hangsúlyozza, hogy nála az infláció élvez prioritást, a potenciális növekedés ösztönzéséhez a kormánynak kell szerkezeti reformokat végrehajtania.