Felpörgött szeptemberben a magyarországi infláció

Kedden publikálja a Központi Statisztikai hivatal a szeptemberi inflációs adatokat, az elemzők 0,7 százalékos pénzromlási ütemet valószínűsítenek. Az üzemanyagok drágulása és a dohánytermékek jövedéki adójának emelése mellett főként bázishatásnak köszönhető az infláció gyorsulása. Ugyanakkor a fogyasztói árindex egy hónap alatt közel 1 százalékpontos növekedése mellett a gazdaság alapfolyamatai által meghatározott trendinflációban várhatóan továbbra sem láthatunk gyorsulást. Mindez – figyelembe véve az elmúlt napokban látott forinterősödést – újabb jegybanki lépéseknek kövezheti ki az utat.

Az Egyesült Államokban pénteken hatályba lépő új pénzpiaci szabályok a biztonságosabb működés érdekében szigorítják a 2700 milliárd dolláros piacot jelentő pénzpiaci alapok (money market fund) működési feltételeit. Az új szabályozásra készülve az alapok folyamatosan rendezik át portfóliójukat a vállalati papírok felől a szabályozás által előnyben részesített állampapírok irányába. A reformra való felkészülés bizonyos szempontból éppen akkora pénzpiaci hatással járt, mint ha a Fed év közben emelt volna az irányadó kamaton: a 3 hónapos USD Libor például év eleje óta 25 pontot emelkedett, hétéves csúcsot jelentő 0,87 százalékig. A dollárszűke emellett az európai és a japán bankrendszert is sújtotta az elmúlt hetekben. Kérdés, hogy a szabályozás életbe lépése után mi következik: véget ér-e a hozamemelkedés, illetve az alternatív instrumentumok fokozatos terjedése képes lesz-e hosszabb távon mérsékelni a pénzpiaci kamatokat. Mindez hatással lehet többek közt a vállalati finanszírozási költségekre és a dollár árfolyamára is – így bizonyára a Fed is érdeklődve figyeli a reform következményeit.

Csütörtökön ül össze az angol jegybank, hogy döntsön az irányadó kamatról, ám azt várhatóan változatlan szinten hagyja. A Brexit előtt szinte minden elemző az angol gazdaság gyors mélyrepülését várta, ha győznek a kilépéspártiak, azonban az eddig elérhető adatok szerint ezek a várakozások nem igazolódtak be. Bár júliusban az angol jegybank kamatvágással és az állampapír-vásárlások újraindításával kívánta a népszavazás utáni piaci turbulenciát ellensúlyozni, a reálgazdasági hatások ellensúlyozásában ennek kevés szerepe volt. A vártnál jobb adatok elsősorban annak köszönhetők, hogy a jegybank teljes egészében hagyta alkalmazkodni az árfolyamot, ami így nagyrészt tompította a gazdaságot érő sokkokat. A fentiek miatt a mostani ülésen a többség nem számít egyelőre további kamatcsökkentésre vagy egyéb monetáris lazításra. A további kamatcsökkentés esélyét ráadásul decemberre is csak 16 százalékra teszik az elemzők.

A középtávú kilátások azonban korántsem ilyen fényesek. A beruházási kiadások csökkenése a növekedés lassulása felé mutat, ami már 2017-ben érezhető lesz. Ezenfelül a Brexit előtt emlegetett negatív hatások csak a de facto kiválás után realizálódnak, így a negatív hatások java még hátra van.