Levágják a járulékot

Érezhető mértékű járulékcsökkentés lehetőségéről beszélt pénteken Banai Péter Benő. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára az államháztartás kedvező helyzetéről szóló sajtótájékoztatón azt ecsetelte: az ősszel – mégiscsak – benyújtandó adóváltozások során olyan módosítást fogadhat majd el az Országgyűlés, amely két-három év alatt éri el a terhek jelentősebb változását. Szavaiból úgy tűnt, már az első lépésben sor kerülhet egy nagyobb mértékű tehercsökkentésre, amelyet abban az esetben követhetnek újabb mérséklések, ha a bérszínvonal is emelkedik, vagyis nem a profitot növeli az adócsökkentés, hanem a béreket (így a munkavállalók jobban járnak, a költségvetés pedig nem veszít annyit).

Ökölszabály szerint egy százalékpontnyi bértehercsökkentés százmilliárdos kieséssel jár a költségvetésnek, ám ezt számos tényező mérsékelheti. Amennyiben a kormányzat nem a munkavállalói, hanem a munkáltatói terheket csökkenti, máris spórol: miután az állami szféra a legnagyobb foglalkoztató, eleve megtakarítást jelent, hogy így az állam csak magának nem fizet annyi pénzt. Tovább mérsékeli az adócsökkentés nettó költségvetési terhét, ha a versenyszféra foglalkoztatói a náluk keletkező megtakarítást a bérek növelésére fordítják: a magasabb keresetek után ugyanis nagyobb szja- és járulékbevételekre tesz szert a büdzsé.

Számítások szerint akár 54 milliárd forintra is csökkenhetne az egy százalékpontos csökkentés költségvetési terhe, ha a megtakarítást a munkáltatók a bérek növelésére fordítják. Ez alapján az érezhető járulékcsökkentés 3-5 százalék lehet, feltételezve azt is, hogy konzervatív tervezéssel a kabinet csak a most biztosan rendelkezésére álló 300 milliárd forintos mozgásteret használja fel erre. A járulékcsökkentés azonban ennél akár nagyobb, 7-8 százalékos is lehetne, ha a kormányzat minden többletforrást ennek a célnak rendelne alá.

A mozgástér a büdzsé kedvező helyzetéből adódik: egyrészt a tavalyi uniós hiány is történelmi mélypontot jelent (a GDP 1,6 százaléka volt), másrészt az idei deficit ennél is jobban áll. Szeptember végén tulajdonképpen nullán volt a hiány, ami hihetetlenül kedvező eredmény. A kormány eredetileg 2,4 százalékos hiányt tervezett 2017-re, és 2 százalékost erre az évre, de a tavalyi jobb eredményből változatlan paraméterek mellett eleve 1,2 százalékos deficit adódna. Valójában azonban a szeptemberi adatok azt mutatják, hogy ennél akár alacsonyabb is lehetne a deficit.

A kormányat azonban tartja magát az 1,7 százalékos becsléséhez erre az évre – Banai szerint konzervatívan számolnak –, ám az elemzők ennél jobb zárást várnak. Igaz, az államtitkár szavaiból az derült ki, jelentősebb költekezés indulhat meg az év végén (az uniós kiadásokat futtathatják ki), és ezzel magyarázta azt is, hogy a kormány feltöltötte a számláit szeptember végére (a kincstári számlán közel ezermilliárd forintot parkoltattak).

Abból, hogy a kabinet nem változtatott a jövő évi hiányprognózisán sem (továbbra is 2,4 százalékos deficitet várnak), az is következik, hogy a többletet nem a hiány csökkentésére fordítják. A hiány ez esetben legalább közel 300 milliárddal alacsonyabb lenne az előzetes várakozásnál: ez a mozgástér azonban csak a tavalyi jobb eredményből következik. Legalább még egyszer ugyanennyit jelenthet azonban az idei kedvezőbb helyzet is – így van tér a járulékok csökkentésére.