Matolcsyékra figyel a piac

A Matolcsy György vezette jegybank keddi kamatdöntő ülésén nem számítanak a 0,9 százalékos alapkamat változtatására az elemzők, mivel ezt az inflációs folyamatok nem indokolják egyelőre, ugyanakkor az MNB több olyan intézkedést tett már a múltban, amelyek az árfolyam gyengítésének irányába hatottak. „Az utóbbi időben Magyarország felminősítése, valamint a gazdaság erős fundamentumai miatt érdemben erősödött az árfolyam, ami veszélyezteti az MNB inflációs célját, valamint az exportot is visszafoghatja” – mondja Módos Dániel, az OTP Bank közgazdásza.

A fentiek miatt a jövő heti ülésen olyan likviditásbővítő intézkedéseket tehet a jegybank, amelyek a forint gyengítése felé hatnak, de az MNB által az előző ülésen bejelentett, a három hónapos irányadó eszköz mennyiségét korlátozó 900 milliárd forintos limiten feltehetőleg hitelességi okokból kifolyólag nem fog változtatni. Ehelyett egyéb eszközökkel próbálhatja majd elérni a számára kedvezőbb árfolyamot – véli a szakértő, aki kiemelte: ennek első lépéseként október 17-én 200 milliárd forint értékben, egy hónapos lejáratú FX-swap ügyletekkel növelték átmenetileg a bankrendszer forintlikviditását. A tender óta a forint fokozatosan gyengült az euróval szemben, és a rövid hozamok is elkezdtek csökkenni. A forint további gyengítésére a verbális intervenció mellett egyéb finomhangoló lépések is a jegybank rendelkezésére állnak – tette hozzá.
Globális szinten az Egyesült Államok GDP-növekedésére figyelhet a piac.

Dunai Gábor, a bank szakértője kiemelte: miután az első fél évben – részben készlethatás miatt, amely akár már a harmadik negyedévben megfordulhatott – a gazdasági növekedés üteme elmaradt a várakozásoktól, a harmadik negyedévben újra 2,5 százalék környékére gyorsulhat a növekedés. Az ipar növekedési hozzájárulása erősödhetett, míg a nettó exporté pedig 2014 óta nem látott szintre emelkedhetett. Mindemellett biztató, hogy a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexek alapján a szektor lassan maga mögött hagyja az erősödő dollár és a csökkenő olajár miatti leállások hatását.

A lakossági fogyasztásban ugyanakkor kisebb csökkenésre számíthatunk a növekedési hozzájárulásban. Bár a legutóbbi fogyasztói bizalmi indexek jól alakultak, a visszafogott kiskereskedelmi forgalom és a lassuló munkahelyteremtés arra utal, hogy a második negyedév nagyon erős értékét nem érte el a harmadik negyedév.

Az Egyesült Államok mellett több nagy európai gazdaságban is megjelennek a GDP gyorsbecslései. Az Egyesült Királyság esetében 0,7 százalékról 0,3-ra lassulhatott a negyedéves növekedés üteme, ugyanakkor Franciaországban érdemben gyorsulhatott, Spanyolországban pedig maradhatott a magas, 0,7-0,8 százalékos negyedéves ütem. Az egy héttel később megjelenő eurózónás növekedési adat a második negyedéves értékhez hasonlóan 0,3 százalék körül alakul majd, vagyis a reálgazdasági divergencia ismét erősödik az USA és az eurózóna között.