A júliusi megtorpanás után ismét erőre kapott a kiskereskedelem: augusztusban a forgalom a nyers adat szerint 5,8, naptárhatástól megtisztítva 4,3 százalékkal haladta meg a korábbi szintet. Júliusban a nyers növekedés 2,9, a korrigált pedig 4 százalékra esett vissza, leginkább annak hatására, hogy lassultak az üzemanyag-eladások, és megint gyengén teljesített az élelmiszer-forgalom.
Augusztusban az üzemanyagok forgalma – a naptárhatással korrigálva – 7,5 százalékkal emelkedett egy év alatt, ami az előző havi 2,5 százalékhoz képest szép eredmény, ám az idén már több hónapban is 9 százalék felett tudott bővülni ez a szegmens. Az élelmiszer-eladások is javultak egy kicsit: a júliusi 1,7 százalékos bővülés után a nyár utolsó hónapjában 2,8 százalékkal volt nagyobb a forgalom.
Bár továbbra is tempósan növekszik az iparcikkek (nem élelmiszerek) szegmense, a júliusi 6,7 százalékhoz képest 0,1 százalékponttal lassult a forgalom bővülése. Mindkét havi érték különösen gyengének számít az áprilisi 11,3 százalékhoz képest. Júniusban 9,7 százalékra tornázta fel az iparcikkek forgalmát a foci-Eb, valamint az állami támogatású hűtő- és mosógép-csereprogram, ami elsősorban az elektronikai és egyéb tartós fogyasztási cikkek iránti keresletet növelte meg. Ám úgy tűnik, hogy a lendület nem tartott sokáig, és az olimpiai játékok már nem tudták újra felpörgetni az eladásokat. Ennek ellenére a nyolchavi adatok alapján egyértelműen a tartós fogyasztási cikkek húzzák a kiskereskedelmet, a nem élelmiszerek kategóriában ugyanis 7,8 százalékkal növekedett a forgalom, míg az üzemanyagoké 5,5, az élelmiszereké pedig 2,7 százalékkal.
A friss adatokból az is látszik, hogy minimális mértékben, de lassult a növekedés – hangsúlyozta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Szerinte a júliusi és augusztusi adat sem volt túl erős, a naptárhatással tisztított forgalom 5 százalék alatti növekedésről tanúskodik, míg a júliust megelőző három hónapban havonta 6-7 százalékos volt a többlet. Kérdés, hogy az őszi hónapok és a karácsonyi szezon hogyan alakul majd. Ha 5 százalék alatti lesz a növekedés, akkor az éves bővülés is e szint alatt marad, ami a korábban vártnál visszafogottabb kiskereskedelmi növekedést jelentene – tette hozzá Németh Dávid.
Ugyanakkor Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az év során hasonló mértékben folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom növekedése a reálbérek jelentős emelkedése és a foglalkoztatás bővülése miatt, így éves átlagban 5 százalék közeli növekedésre lehet számítani a tavalyi – fehéredési hatást is tükröző – 5,8 százalékos növekedés után. Idén az 5,8-6 százalékkal emelkedő bérek mellett a szja-csökkentés is támogatja a fogyasztás növekedését, mivel a nettó reálbérek körülbelül 7 százalékkal nőhetnek. Mivel az egyes ágazatokban jelentkező szakemberhiány miatt lényegesen gyorsabb lehet a bérkiáramlás, a kiskereskedelmi forgalom bővülése akár a várakozásokat is meghaladhatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.