Tízből négy magyar gondolja úgy, hogy nincs elegendő pénze a kiegyensúlyozott és méltányos életvitelhez – derül ki az Intrum Justitia legfrissebb kutatásából. Az idei felmérésben 21 ország 21 317 európai – köztük 1005 magyar – állampolgára vett részt. A válaszokból kiderült, hogy tavaly óta nőtt azon háztartások aránya, amelyek nem tudják időben fizetni a számláikat.

„A kutatás rámutat, hogy a magyar családok jelentős részének vannak pénzügyi nehézségei” – mondta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója. A megkérdezett európaiak 44 százalékával már legalább egy alkalommal előfordult, hogy késve fizették be számlájukat az elmúlt 12 hónapban – ennek fő oka az, hogy nem állt rendelkezésükre a számlák rendezéséhez szükséges összeg. Görögországban a legmagasabb a késve fizetők aránya, ott a megkérdezettek 76 százaléka nem fizetett időben.

Dániában és Spanyolországban a legalacsonyabb a késve fizetők aránya, de a lakosság 31 százaléka még ott is határidőn túl fizette be a számlákat az elmúlt évben. Magyarországon ez a mutató 64 százalékos, ez a második legrosszabb arány Görögország után az európai rangsorban.

Tízből három magyar megkérdezettben merült már fel a külföldre költözés gondolata a pénzügyi helyzete miatt. Ez az arány a kutatásban részt vevő országok közül – Görögország mellett – hazánkban a legmagasabb. A legnépszerűbb célországok Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. „A külföldre távozó munkaerőt új munkahelyekkel lehet visszacsábítani. Ebből a szempontból nagyon pozitívnak értékeljük a kormányzat társaságiadó-csökkentési kezdeményezését. Meggyőződésünk, hogy ezzel új szolgáltatói központok jönnek Magyarországra, és újabb munkahelyeket teremtenek” – hangsúlyozta Felfalusi Péter.

Az európaiak 27 százaléka állítja, hogy időnként nem tudja visszafizetni tartozásait. Az ebbe a csoportba tartozók anyagi helyzete rosszabb, mint tavaly volt, és borúsabban is látják a jövőt pénzügyi tekintetben. Európai összehasonlításban a megkérdezettek közel 30 százalékának okoz nehézséget az adósságok visszafizetése, a magyar lakosság esetében ez az arány csaknem 40 százalék. Az európaiak elsősorban banki forrásból próbálják megoldani anyagi gondjaikat, Magyarországon viszont inkább a család és a barátok nyújtanak segítséget.

Mind az európai, mind pedig a magyar megkérdezettek mintegy ötöde ért egyet azzal, hogy a pénzügyi edukáció hiánya szerepet játszik a rossz anyagi helyzet kialakulásában. Bizakodásra ad okot, hogy a magyarországi válaszadók a múlt évhez képest kedvezőbben látják a jövőt; 4 százalékkal többen bíznak abban, hogy személyes pénzügyi helyzetük javulni fog, és ugyanennyivel nőtt azok aránya is, akik hosszú távon is bíznak ebben.