Ép testben ép lélek

A Magyar Katolikus Egyház Egri Főegyházmegyéje kapja a legnagyobb támogatást az év végi pénzosztásban: összesen 14,3 milliárd forint fejlesztési támogatást nyújtanak a szervezetnek – derül ki a Magyar Közlöny keddre dátumozott számából. Szombat óta sorjáznak a kabinet költéseiről szóló kormányhatározatok: nagyjából 300 milliárdos keretet oszt el a kormány, amit időről időre megfejel néhány újabb tétellel. Most már egy hét alatt 321 milliárd forintnál tartunk.

Elérik a hiánycélt

Az év eleje óta a kormány elköltötte az általános tartalék százmilliárdját, a 80 milliárdos Országvédelmi Alap felét, felhasznált a fejezeti stabilitási tartalékokból 22 milliárd forintot, és a tavalyi maradványok terhére elköltött 170 milliárdot. Ezenkívül, élve a felhatalmazással, csaknem 400 milliárd forint kiadásról döntött úgy, hogy annak fedezetét a többletbevételek képezhetik, miközben átcsoportosított 600 milliárd forintot is. Az idén eddig összesen több mint 1300 milliárd forintról határozott a kormány saját hatáskörben, ez a teljes költségvetési kiadásnak is a tíz százaléka. Ezen belül van az év végi átrendezés azzal a céllal, hogy azokról a sorokról, ahol maradna pénz, oda helyezzenek át kiadást, ahol azt gyorsan fel lehet használni és ki lehet fizetni. Az év végi költekezés eredményeként emelkedik az államháztartás pénzforgalmi hiánya a nemzetgazdasági tárca előrejelzése szerint ezermilliárd forintra – ám ebben azért van némi szerepe az uniós előlegek kifizetésének is, ami azonban az eredményszemléletű deficitben csak kis részben jelenik meg. A hiány azonban így is nagyobb lesz az eredetileg tervezettnél: a GDP 2,1-2,3 százaléka. Ez (elfogadva, hogy a deficit eredetileg egy százalék környékén járhatott) nagyjából annyit fed, hogy a mostani 300 milliárdos költés számít majd hiányemelő tényezőként.

Azt, hogy a hiánycél emelése gyors döntés eredménye lehetett, mutatja, hogy az év utolsó napjaiban lépett rá a gázra a kormány. A szombati keltezésű Magyar Közlönyben megjelent átcsoportosításokról szóló kormányhatározatot ugyanis a hétfői dátumot viselő (aznap késő éjjel megjelent) kiadványban írta felül egy újabb határozat: ebben 55 milliárd forintot a tavalyi maradványok felszabadításával csoportosítanak át és használnak fel.

Ybl-villa újravéve

Az év végi költések a hétfőn megjelent közlönyök szerint további több mint egymilliárd forinttal egészültek ki: 500 millió forintot kapott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (a szombaton neki ítélt 21 milliárd mellé) az állami tulajdoni részesedések növelésére és 40 milliót a Központi Ellenőrzési Hivatal a rendkívüli tartalékból a többletfeladatai finanszírozására. A kormány előírta a nemzetgazdasági miniszternek, hogy biztosítson 150 millió forintot az egyházi közösségi célú programok beruházásaira. Ezenkívül szombaton három kistelepülés kapott támogatást a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (valószínűleg el nem költött) dologi kiadásainak terhére: Döge útfelújításra 110 milliót, Pátroha szabadtéri eszközök telepítésére nyolcat, Kisvárda pedig a Szüret utca burkolására 122 millió forintot kapott.

A kedden megjelent rendeletek további 20 milliárddal fejelik meg a kiadásokat: a Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,7 milliárdos tőkeemelést kap, a Grand Tokaj 1,3 milliárdot a szőlőfelvásárláshoz, a borvidék települései pedig együttesen 991 milliót a fejlesztésekre. Jut 1,4 milliárd forint a budapesti Budakeszi úton lévő Ybl-villa állami tulajdonba vételére is. Ez utóbbi ma is állami tulajdonban van, csak közvetve: a januártól a fertődi Esterházy-kastélyt is kezelő Nistema Kft. tulajdona. A céget a sopronbánfalvi pálos-karmelita kolostorral és a luxusrendezvényekre szakosodott felújított Ybl-villával együtt tavaly vette meg az állam a Kovács Gábor irányította Bankár Holdingtól. Most az állam azzal, hogy a villát saját tulajdonába veszi, viszont kezelésbe visszaadja a Nistemának, nem csinál mást, mint hogy a cégnek adja a pénzt ingatlanvásárlás címén.

Előnyben az MLSZ

A rendelkezésekből kiderül, hogy miként osztja fel a kormányzat a 120 milliárdos egyházi juttatást, és az is, hogy az egyedi sportlétesítmény-fejlesztésekre, illetve a kiemelt sportcélú beruházásokra újonnan elkülönített 21,7 milliárd forintot, továbbá, hogy pontosan mely határon túli szervezeteknek jut a rájuk szánt 27,7 milliárdból. A nagy nyertesek listáján az egyházak szerepelnek elöl, az egri egyházmegyén túl tízmilliárd feletti támogatást kap még a Református Egyház Dunamelléki Egyházkerülete (10 455 millió), a Magyar Katolikus Egyház Szeged-csanádi Egyházmegyéje (13 100 millió), és tízmilliárdot kap a Népliget rekonstrukciója, a „fradiváros” első üteme, valamint szintén tízet a kisvasutak fejlesztése. A milliárdos támogatotti listán több egyházi kerület is szerepel, de a sporttámogatások egy jelentős része is ide sorolható – ha összesítjük ezeket. Például: a Magyar Labdarúgó Szövetség 9,2 milliárd forinthoz jut különböző jogcímeken az év végén, de 4,2 milliárd forintot különít el az állam a 2024-es budapesti olimpiai pályázat előkészítésére is. Ezen belül például a Magyar Rögbi Szövetség 454, a Magyar Golf Szövetség 232 millió forintot, a Magyar Lovassport Szövetség 433-at kap, míg a Magyar Szörf Szövetség 66 millió forinthoz jut. A legkisebb összeg a Magyar Gyeplabda Szövetségnél szerepel: hárommillió forintot kap, ám nem panaszkodhat: a Rióból két aranyat is elhozó vívók ezen a címen most nem jutottak támogatáshoz.