A feltörekvők között jól teljesített Magyarország

A világon folyamatosan növekvő egyenlőtlenségek miatt egyre kevesebbet mutat meg egy ország gazdaságáról az egy főre jutó GDP alakulása. A mutató alapján nem tudhatjuk meg, hogy a társadalom egyes rétegei milyen arányban részesülnek a növekedésből, hozzájutnak-e az alapvető szolgáltatásokhoz vagy épp az oktatáshoz. A Világgazdasági Fórum (WEF) inkluzív növekedésről szóló jelentése szerint a fejlett országok közül Norvégia, Luxemburg és Svájc lakói részesülnek a legszélesebb körben a gazdasági növekedésből, az életszínvonal javulásából.

A 79 feltörekvő országot tömörítő listán – ezeket az országokat külön rangsorolta a WEF – az első Litvánia, a második Azerbajdzsán, a dobogó harmadik fokára pedig Magyarország léphetett fel, amivel magunk mögé utasítottuk Lengyelországot és Romániát is.

Az alapvető szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához való hozzáférhetőségben Magyarország jól szerepelt, az oktatásban a közepesnél kedvezőbb eredményt ért el, a korrupcióban, az üzleti és politikai etikában azonban kifejezetten rosszul teljesít, ez utóbbiban az utolsók között szerepel – derült ki a WEF összesítéséből. A munkaerőpiac teljesítménye átlagosnak tekinthető, a fiskális transzferek és a szociális védelem azonban magas szintű a többi feltörekvő országhoz képest.

A relatív magas egy főre jutó GDP, a munkatermelékenység, az egészségben eltöltött évek száma szintén kedvező tényező, ezek alapján a lista elejére került Magyarország.