A GDP tíz százaléka lehet a külkereskedelmi többlet

A GDP 10 százaléka körül lehet a külkereskedelmi mérleg többlete 2016 egészében az OTP Bank becslése szerint. Novemberben – az előző hónapokhoz hasonlóan – újra rekordot döntött az egyenleg, és meghaladta a 908 millió eurót (280 milliárd forintot) a KSH jelentése szerint. Dunai Gábor, a pénzintézet elemzője úgy véli, az év egészében is rekord várható, a legmagasabb többlet, amit valaha a KSH mért. Az elemző hangsúlyozza: a pozitív egyenlegben az alacsony energiaárak – a cserearány javulása – mellett az EU-források átmeneti visszaesése miatt csökkenő beruházások és az importigény ezzel járó csökkenése játszott szerepet. Az exportot ezzel párhuzamosan növelte az esztergomi Suzuki gyár tavaszi termelésbővülése. Mindezek azonban lassan múlni látszanak: amíg az első 11 hónapban az import (az előző év azonos időszakával összehasonlítva euróértéken) egy százalékkal, az export pedig 2,7 százalékkal nőtt, addig a novemberben mért behozatalnövekedés már 4,6 százalékos – amit az export 5,8 százalékos bővülése kísér. Az elemző szerint az energiahordozók árának emelkedésével növekedni fog az import értéke, az állami és a magánberuházásokban is látszik a felívelés, aminek szintén van importnövelő hatása. A robusztus lakossági fogyasztásbővülés szintén a behozatal emelkedése felé hat. Így 2017-ben biztosan kisebb lesz a külkereskedelmi többlet.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az uniós pénzek beáramlása révén növekvő beruházások és a béremelkedések miatt erősödő fogyasztás eredményeként várhatóan megfordul a külkereskedelmi egyenleg 2014 óta folyamatosan javuló trendje. Úgy véli azonban: ez nem feltétlenül jelent bajt. Nincs szükség ugyanis arra, hogy a külkereskedelmi mérleg többlete tartósan elérje a GDP 10 százalékát – ez ugyanis inkább a fogyasztás és a beruházások gyengeségét jelzi. A tavalyi bérmegállapodás éppen ezen kíván fordítani, a meglóduló fogyasztás és a növekvő beruházások pedig segítik a gazdasági növekedés erősödését.