Csúcson az áremelkedési ütem Magyarországon

Egyre inkább érezhetik a vásárlók a drágulást, a fogyasztói árak átlagosan tavaly decemberben 1,8 százalékkal nőttek ugyanis a novemberi 1,1 után – derült ki a KSH adataiból. A megelőző három évben, egészen tavaly őszig, gyakorlatilag nem volt infláció, nemegyszer az árak csökkenése volt jellemző, ennek az időszaknak azonban most már vége.

Az infláció hirtelen megugrásában nagy szerepet játszott az üzemanyag árának emelkedése, amely 6,8 százalékos növekedést mutatott az egy évvel korábbi szinthez képest, elsősorban az alacsony bázis hatása miatt, de az év végén emelkedő olajárak is megtették hatásukat – emelte ki Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Nemcsak az inflációs főindex, hanem a maginfláció is – amely kiszűri a gyorsan változó árú termékeket és a szabályozott árakat – emelkedő trendben van, és gyorsuló áremelkedési pályát vetít előre. Decemberben 1,7 százalékra nőtt a maginfláció a novemberi 1,6-ről, amely meghaladja az elmúlt években jellemző szintet.

Az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal nőtt éves alapon, de felfelé húzta az indexet, hogy – a jövedéki adó emelése miatt – 4 százalék felett drágultak a dohánytermékek, a szeszes italok ára viszont csak 0,7 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek azonban olcsóbbak voltak, mint egy évvel korábban, ami visszafogott külső inflációs környezetet jelez, vagyis Európából és a világból egyelőre nem importálunk érdemi inflációt. Az elmúlt egy-két hónap adatai szerint azonban már Németországban és az egész eurózónában is nőnek az árak, és ennek hatása lassan jelentkezhet a hazai importtermékekben is.

A múlt évben átlagosan mindössze 0,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a decemberi megugrással együtt is, idén azonban ennél jóval nagyobb drágulásra készülhetünk a szakértők szerint. A legkisebb áremelkedésre, éves átlagban 1,6 százalékra a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számít – ennyivel növelték a nyugdíjakat is 2017-ben –, ez azonban a kutatók alapforgatókönyve szerint túl alacsony.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint januártól már két százalék fölé emelkedhet az infláció, az üzemanyagárak tavalyi első negyedéves mélypontjának bázishatása miatt márciusra az infláció elérheti a 2,7-3 százalékot. Az év elején számos ellentétes hatás befolyásolja az index alakulását, egyes áruk és szolgáltatások célzott áfacsökkentése (baromfihús, tojás, nyers tej, internet, vendéglátás) lefelé, míg a benzinár, a növekvő belső kereslet, valamint a bérköltségek növekedése felfelé húzhatja az inflációt – foglalta össze Suppan Gergely. A TakarékBank erre az évre átlagosan 2,3 százalék körüli inflációt vár, az ING Bank pedig ennél is nagyobbat, 2,5 százalékot. Az NGM számítása leginkább akkor teljesülhet, ha olyan esemény következik be, amellyel nem számolnak a szakértők. Ilyen lehet egy újabb rezsicsökkentés vagy a globális olajárak újabb váratlan esése. Enélkül viszont a nyugdíjasoknak pótlólagos emelést kell adni novemberben.

A gyorsuló inflációs ráta miatt a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa nem fog változtatni az álláspontján, és továbbra is fenntartja a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetet – vélte Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza. Az MNB monetáris politikájának szempontjából az is kiemelt fontosságú lesz, hogy a nagy nemzetközi jegybankok hogyan alakítják a saját monetáris politikájukat az év folyamán, azaz hányszor emel kamatot az amerikai Federal Reserve, illetve az Európai Központi Bank miként alakítja a kötvényvásárlási programját. Az Ersténél úgy látják, hogy idén változatlan, 0,9 százalékos maradhat a magyar alapkamat, a bankközi kamatok pedig alacsony szinteken ragadhatnak.

A legtöbb szakértő úgy véli, hogy az MNB még évekig változatlanul szeretné tartani az alapkamatot, még az infláció emelkedése ellenére is, és nem konvencionális lazításokra is sor kerülhet. Az alapkamat tartása melletti fontos érv lehet az MNB számára a következő egy-két évben, hogy a jegybank inflációs célja ugyan 3 százalék, de ha úgy véli, hogy csak átmeneti hatások miatt haladja meg ezt a szintet kevesebb mint egy százalékponttal, akkor nem muszáj változtatnia a monetáris politikáján.

Olcsóbb lett az élet Romániában

Romániában tavaly decemberben 0,5 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak 2015 utolsó hónapjához képest a román statisztikai intézet (INS) szerint. Tavaly az év egészében átlagosan 1,55 százalékos áresést mértek. 2015 júniusa óta negatív tartományban van az infláció, miután több lépésben csökkentették az általános forgalmi adót. Keleti szomszédunknál az áfa 2017 januárjától 19 százalékra csökkent. A decemberi adat alacsonyabb a Román Nemzeti Bank várakozásánál, amely mínusz 0,4 százalékos év/éves inflációs rátára számított. (2015 májusa óta változatlan az irányadó kamat, amely rekordmélységet ért el: 1,75 százalékon áll.) VG