Erős volt kínai évzárás

Az egész világgazdaság megérezheti – és különösen a nyersanyagexport-függő feltörekvő országokra hathat jótékonyan –, hogy Kínában immár határozott trend a termelői árak emelkedése. A 2012 elejétől egyfolytában csökkenő termelőiár-index (PPI) tavaly szeptemberben indult meg felfelé, decemberben pedig kilőtt: év/év alapon 5,5 százalékkal nőtt a novemberi 3,3 százalék után (a Bloomberg elemzői konszenzusa 4,6 százalék volt), ez 2011 szeptembere óta a legerősebb tempó. A kínai vállalatok a saját túlhizlalt kapacitásaik, illetve az egy idő után ördögi körben gyengülő kereslet miatt csökkentették évekig az áraikat, ami az ország gazdasági növekedésén is nyomot hagyott. Kínai vezetők legutóbbi nyilatkozatai alapján, illetve a PPI ismeretében az elemzők többsége biztosra veszi, hogy meglesz a 2016-ra célul kitűzött 6,7 százalékos GDP-bővülés (az első három negyedévben rendre ennyit mutatott ki a statisztikai hivatal, a negyedik negyedéves adatot jövő pénteken teszik közzé). Ugyanilyen fontos, hogy a kormányzati, illetve jegybanki ösztönző intézkedések hatására végre növekvő termelői árak világszerte megjelenhetnek a beszállítói láncban, ami komoly globális élénkülést hozhat, bár ezt még veszélybe sodorhatja, ha Donald Trump beváltja elnökké választása előtt tett ígéreteit, vagyis árfolyam-manipulátornak bélyegzi Kínát, és büntetővámokat vet ki a termékeire. (A Trump-hatásra tegnap már Hszü Sao-si, a gazdaságtervezés fő központjának számító országos fejlesztési és reformbizottság igazgatója is kitért egy sajtóértekezleten: mint mondta, lehetnek nézetkülönbségek és súrlódások, de a két országnak folyamatosan együttműködve kell ezeket kezelnie.)

A kínai fogyasztói árindex a vártnál valamivel kevésbé, éves összevetésben 2,1 százalékkal emelkedett decemberben az ugyancsak tegnap közzétett adatok szerint, amit a statisztikai hivatal a magas bázissal magyarázott. A négy hónapja először mutatkozó lassuláshoz az is hozzájárulhatott – idézte a hivatal közleményét az AFP –, hogy az időjárás szokatlanul enyhe volt, így a friss zöldségek és gyümölcsök kevésbé drágultak. Januárban átmenetileg magasabbra szökhet fel a drágulás mértéke – figyelmeztetett a Capital Economics elemzése –, részben az emelkedő olajárak, részben az idén elég korán, január 28-án kezdődő holdújév miatt (a többnapos újévi ünnepségekre a kínaiak alaposan be szoktak vásárolni élelmiszerből és ajándékokból, és utazásra is sokat költenek).

A hivatalos inflációs cél 2016-ra maximum 3 százalék volt, ám az év elején az emlékezetes piaci turbulenciák nyomán sok elemző inkább a gazdaság kemény landolásától és az ezzel járó deflációs veszélytől tartott – mindezt végül sikerült elkerülni. Idén a gazdaságpolitika fő céljai közé tartozik a növekvő ingatlanárak, illetve általában a spekulációs buborékok kezelése – emelte ki a Standard Chartered kínai elemzője –, miközben a felfelé kúszó infláció csökkentheti a jegybank mozgásterét.

Adósság-részvény cserét szorgalmaznak

A kínai vezetés nem fogja megengedni, hogy tovább emelkedjen a vállalatok adóssága – hangsúlyozta tegnap Hszü Sao-si, az országos fejlesztési és reformbizottság igazgatója. A nem pénzügyi vállalatok adósságállománya tavaly elérte a GDP 169 százalékát, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) már októberben is arra figyelmeztetett, hogy a globális standardokhoz képest nagyon gyorsan bővült a kínai hitelezés, anélkül, hogy lett volna megfelelő stratégia az adósságok kezelésére. Hszü nyilatkozata szerint a tartozások állományának leépítése érdekében bátorítani fogják az adósság-részvény cserét, azt egyelőre nem tudni, milyen eszközökkel.