Kelet felé fordulhatunk

A hidak építéséről, lerombolásáról, a világ megváltozásáról és Európa romjairól szólt a jegybank által szervezett Lámfalussy-konferencia. Magyarország vezetőinek szavaiból kiderült: nem a mélyebb európai integráció mellett teszik le a voksukat. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint az elmúlt század első felében leromboltuk Európát a világháborúkban, de aztán újjáépítettük. Ebben az időszakban az Európai Unión belüli együttműködés nagyon sikeresnek bizonyult, rövid idő alatt megteremtettük az eurót, ami a globális pénzügyi válságig ígéretesnek látszott.

„A pénzügyi válságban azonban nagy hibákat követtünk el, nem tettük tönkre Európát, de Európa vízióját, a reményt, a munkahelyeket és a GDP-növekedés jövőjét igen” – mondta Matolcsy. Szerinte éppen ezért szükség lesz hidakat építeni Kína és az EU közé, a Selyemút, vagyis az Egy övezet, egy út kezdeményezés alapján.

Orbán Viktor miniszterelnök ennél is tovább ment. Nemcsak új, többpólusú világrendről beszélt, hanem arról is, hogy Európa a szakadék szélén van. Úgy véli, Brüsszel egy utópia, a nemzetek feletti Európa rabja lett. „Ez egy illúzió, nincs európai nép, európai népek vannak, így pedig nem lehet felépíteni egy európai intézményrendszert” – fogalmazott. Szavai szerint el kell ereszteni a föderalizmus illúzióját, és Európát is többpólusúvá kell tenni.

Szerinte a 2008-as válság óta paradigmaváltás zajlik, és azok lehetnek sikeresek Európában, akik ezt a többpólusú világrendet felismerik. Úgy véli, az EU növekedési, versenyképességi, demográfiai, közbiztonsági és külpolitikai válsággal küzd. „Alig ismerünk Európára” – mondta a miniszterelnök, aki kijelentette, hogy semmilyen hatással nem vagyunk az életünket befolyásoló térségekre, utalva Ukrajna és Szíria helyzetére.

A régi paradigma hívei azt mondják, hogy nem lehet olyan változásokat megcélozni, mint amilyeneket Donald Trump új amerikai elnök ígér, pedig már mögöttünk van egy Brexit, az amerikai elnökválasztás és egy olasz népszavazás – mondta Orbán Viktor. Szerinte egy kulcsmondata van Trump múlt heti beszédének. Ez nem az, hogy Amerika az első – amit sokan idéznek –, hanem az utána következő. Az, hogy minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy saját magát tegye az első helyre. Ez a mondat korábban nem hangozhatott volna el az amerikai elnök szájából. Vége annak a természetellenes állapotnak – folytatta –, hogy az ember belső kényszerek hatására nem meri kimondani, amit gondol.

Jacques de Larosiere, az IMF volt vezérigazgatója is a globális problémákról beszélt, a Brexittel, a terrorizmussal, az iszlám radikalizmus terjedésével és a lassú gazdasági növekedéssel vezette fel beszédét. Szerinte teret nyer az euroszkepticizmus, az extrém populista pártok előretörnek, ami azt mutatja, hogy nincs elég bizalom az euró felé.

Matolcsy György a válságra adott rossz válaszokban látja az EU és az eurózóna sikertelenségét, amit ­Jacques de Larosiere azzal egészített ki, hogy Európa kihagyott lehetőségeket, szenvedett a demokráciadeficittől és az egyes tagállamok heterogenitásától egyaránt. ­Jacques de Larosiere a konvergencia hiányával magyarázza a történteket, a piacok pedig csak túl későn, 2010-ben reagáltak a megelőző tíz év egyensúlytalanságaira a periférikus országokban.

„Ebben Európa erős pólusává szeretnénk válni. Kössünk új típusú együttműködéseket az USA-val a hamvába holt szabadkereskedelmi megállapodás helyett, mert ez nem jön létre” – emelte ki Orbán Viktor. Kössünk megállapodást Kínával, vegyük elő Oroszország kérdését – sorolta. Tien Kuo-li, a Bank of China elnöke ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a világ leghosszabb gazdasági folyosója jöhet létre az európai és az ázsiai piac összekapcsolásával, a két régió kiegészíti egymást.

Stratégiai megállapodás a Bank of Chinával

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány és a Bank of China, az erről szóló dokumentumot Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében írta alá hétfőn Szabó László külügyi államtitkár és Tien Kuo-li, a Bank of China Ltd. elnöke. Az 1912-ben alapított Bank Of China a Tier-1 tőkéje alapján ma a világ negyedik legnagyobb hitelintézeti csoportja, mérlegfőösszege 2015-ben elérte a 2590 milliárd dollárt, 1806 milliárd dolláros betét- és 1400 milliárdos hitelállomány mellett. Az elnök bejelentette, hogy forintban és kínai jüanban vezetett betéti kártyával lép piacra a Bank of China Magyarországon. Ez lesz az első kínai jüankártya Kelet-Közép-Európában. A kártyákat a Bank of China a China UnionPayjel együttműködve bocsátja ki, a UnionPay logóval ellátott ATM-ek és POS-terminálok fogadják el. A csipkártyát a közönség – kezdetben csak magánszemélyek – számára a Bank of China (Hungária) Zrt. fiókjaiban értékesítik Magyarországon, ám később – a jüan mellett helyi devizában – elérhető lesz a bank prágai, bécsi és belgrádi irodáiban is.