Matolcsy újjáépítené Európát

Európában és különösen az Európai Unióban hidakat kell építenünk, politikai, intellektuális és pénzügyi hidakat is - az EU és Kína, valamint Kína és Távol-Kelet között – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank által szervezett Lámfalussy-konferencián.

"Európa egy nagyon egyedi kontinens, ötszáz év alatt felépítettük, az elmúlt század első felében azonban leromboltuk, Európa lerombolta önmagát a világháború alatt" – hangsúlyozta Matolcsy György.

"Az elmúlt század második felében sikerült újjáépítenünk Európát, és egy nagyon erős együttműködést kialakítanunk az Európai Unión belül. Rövid idő alatt megteremtettük az eurót, ami egészen a globális pénzügyi válság kialakulásáig egy ígéretes vállalkozásnak bizonyult" – mondta az MNB elnöke. „Úgy tűnt, hogy az euró globális pénznemmé válik” – tette hozzá.

Ugyanakkor Matolcsy szerint nagyon nagy hibákat követtünk el 2008 után. "Nem tettük tönkre Európát, de tönkretettük az Európai víziót, a reményt, a munkahelyeket és GDP-növekedés jövőjét" – vélekedett az elnök.

Lámfalussy Sándor többször is hangsúlyozta a pénzügyi stabilitás fontosságát, azonban ami az eurót illeti, az ígéretes közös valutánk rögös úton ment végig és pozíciója meggyengült – mondta Matolcsy.

Ennek szerinte több oka van, az egyik az, hogy az Európai Unió gazdaságpolitikája megbukott a megszorítási programok miatt. Ezek az intézkedések munkahelyek elvesztését eredményezik, megszüntetik a GDP-növekedést és bizalomvesztéshez vezetnek, ami fenntarthatatlan makrogazdasági pályát eredményez – fejtette ki Matolcsy. Ahhoz, hogy újjá tudjuk építeni Európát és az euró sikeres legyen, pénzügyi stabilitásra van szükségünk, amit nem megszorításokkal kell elérnünk – fűzte hozzá. Matolcsy szerint erős hidakat kell építeni Kína és az EU között. Az EU és a közép-kelet-európai országok nagy előnyökhöz juthatnak az Egy övezet, egy út kezdeményezésből. Hozzátette: mi vagyunk a projektben résztvevő 64 ország egyike.

Az IMF volt vezérigazgatója szerint nincs elég bizalom az euró felé

Jacques de LarosiÈre, az IMF volt vezérigazgatója a Brexittel, a terrorizmussal, az iszlám radikalizmus terjedésével és a lassú gazdasági növekedéssel vezette fel beszédét . Szerinte a közvélemény egyre inkább eurószkeptikus, az extrém populista pártok egyre inkább előre törnek, ami azt mutatja, hogy nincs elég bizalom az euró felé.

Európa kihagyott lehetőségeket, szenvedett a demokráciadeficittől és az egyes tagállamok heterogenitásától egyaránt. Jacques de LarosiÈre hangsúlyozta: Európában hiányzik a jobb konvergencia. Nagymértékben eltérnek az egyes álamokban a termelékenységek, pedig fontos lenne, hogy homogenitást érjünk el, hasonlóbbak legyenek a tagállamok versenyképességi mutató.

Orbán: szabad magunkat az első helyre tenni

Orbán Viktor miniszterelnök nagy változásként értékelte az új amerikai elnök, Donald Trump azon kijelentését, amely szerint minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy saját magát tegye az első helyre.

A kormányfő úgy vélekedett, hogy ez a mondat korábban nem hangozhatott volna el. Értékelése szerint ez a kijelentés Trumptól azt jelenti, hogy a bilaterális korszak köszöntött be.

"Engedélyt kaptunk a legmagasabb világi helyről, hogy nekünk is szabad magunkat az első helyre tenni. Nagy dolog ez, nagy szabadság, nagy ajándék" - kommentálta az új amerikai elnök szavait Orbán Viktor. Szerinte a bilaterális megállapodások előtt nyílik meg a tér a katona- és a gazdaságpolitikában is.

Ázsia és Európa kiegészíti egymást a Bank of China elnöke szerint

A világ leghosszabb gazdasági folyosója jöhet létre az európai és az ázsiai piac sikeres összekapcsolásával, a két régió kiegészíti egymást, Európa komoly múltbeli tapasztalattal és magas szintű technológiával rendelkezik, míg Ázsiát a gyors növekedés, az óriási piaci kereslet és a munkaerő széles rendelkezésre állása jellemzi - mondta Tien Kuo-li, a Bank of China Ltd. elnöke.

A pénzintézet elnöke előadásában elsősorban a Kelet-Ázsiát a Közel-Kelettel, Afrikával és Európával összekötni kívánó, úgynevezett Egy övezet egy út kezdeményezés előnyeiről és eddigi eredményeiről beszélt, kiemelve a beruházások közül a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését, amelynek 2017-es befejezése hozzájárulhat Tien Kuo-li szerint ahhoz, hogy Magyarország regionális központtá váljon.

Elmondta, az utóbbi három évben több mint 100 ország reagált kedvezően az egymástól elválasztott piacok összekötésére irányuló kezdeményezésre, 56 ország és számos nemzetközi szervezet egyetértési megállapodást írt alá Kínával.

Európában Magyarország elsőként csatlakozott ehhez a megállapodáshoz, ami nemcsak szimbolizálja a magyar kormány "nagyszerű jövőképét", hanem a két ország elképzeléseinek illeszkedését is mutatja - jegyezte meg az elnök.