Lerázza magáról a Brexit okozta bizonytalanságot, és cáfolja a népszavazás utáni recessziót jövendölő előrejelzőket is a brit gazdaság, amely a csütörtökön közzétett előzetes adat szerint a vártnál erőteljesebben, 0,6 százalékkal bővült az október–decemberi időszakban, ugyanolyan iramban, mint a második és a harmadik negyedévben, éves alapon pedig két százalékkal, alig elmaradva a 2015-ös ütemtől. A gazdaság nyolcvan százalékát képviselő szolgáltatások húztak bele, 0,8 százalékkal emelve hozzáadott értéküket, míg az ipar az előző periódusokban elért sebességét tartotta. A fogyasztás bővülésében újra nagy szerepet játszik a bankhitel, ám idén ez módosulhat, mert a szakértők szerint az infláció gyorsulása és emiatt a reáljövedelmek apadása várható. Mint Philip Hammond pénzügyminiszter a statisztikai adatok közzététele után kifejtette: az Európával alakuló új kapcsolat miatt körüllengi némi bizonytalanság a brit gazdaságot, amely azonban, mint jól látható, kihasználja az alkalmat a versenyképessége fokozására, mindenkinek a javára.
Bár ez a megjegyzés a kincstári derűlátás valamennyi jegyét magán viseli, megadja az alaphangját Theresa May washingtoni látogatásának. Fehér házi egyeztetésének az a célja, hogy felkészítse Nagy-Britanniát a Brexit utáni korszakra, amely akkor lehet sikeres, ha London ki tudja aknázni a globális exportpiacokban rejlő lehetőségeket. Ezzel szöges ellentétben áll, amiről a protekcionizmusra és elszigetelődésre hajlamos Donald Trump beszél, amikor hatalmas vámokkal fenyegeti azokat a vállalatokat, amelyek külföldön termelnek, hogy aztán az Egyesült Államokban értékesítsenek.
A Reuters szemleírója, John Lloyd is arra mutatott rá, amire például a The Independentben Hamish McRae vagy a The Washington Postban Judy Dempsey: hogy a két vezető nem képviselhetne eltérőbb álláspontokat. Egészen más a helyzet, mint amikor Ronald Reagan és Margaret Thatcher építette az amerikai–brit különleges kapcsolatot. A hagyományos különleges kapcsolat új értelmet nyer a Trump-korszakban, amely üzleti tranzakciók sorozatában fogalmazza meg a politika lényegét – és lehet, hogy Nagy-Britannia elöl áll a sorban, de valamit adnia kell, ha kapni is akar. Az Európai Bizottság értésre adta: London bármely országgal beszélgethet a kereskedelmi kapcsolatokról, de egyezményt nem köthet, amíg ki nem lép az unióból.
Őszinte eszmecserére készül Theresa May, ezt már elutazása előtt egyértelműen kifejtette. A híd szerepét töltené be a londoni kormány az unió szétesését vizionáló Trump elnök és az unió között, s mindenképpen szeretné meggyőzni az amerikai elnököt az általa elavultnak nevezett NATO, azaz a nyugati szövetségi rendszer fontosságáról, hiszen a katonai szervezet révén London megőrizheti kapcsolatait a kontinenssel. Az uniós tagság megszüntetéséről szóló minapi beszédében a referendumon a maradásra szavazó May kifejtette: erős, egyben maradó EU-ban érdekelt, amellyel új alapokon fennmaradhat a szabad kereskedelem.
Fő feladatának azt tekinti Washingtonban Theresa May, hogy az ellentétes nézeteket hangoztató Trumpot megpróbálja meggyőzni a három alapvető kérdés – NATO, Európai Unió, globalizáció – brit megítélésének a helyességéről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.