BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Minden a forint mellett szól, az MNB-n kívül

Erősödésre van ítélve a forint az év második felében annak ellenére, hogy az MNB lazán tartja a monetáris kondíciókat. Hamarosan újabb komoly lépések kellenek, ha meg akarják akadályozni a felértékelődést.

Változatlanul hagyta a kamatokat, és a nem hagyományos intézkedéseihez sem nyúlt hozzá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a keddi kamatdöntő ülésen. A Matolcsy György vezette jegybank tartósan fent kívánja tartani a 0,9 százalékos irányadó rátát – ami egyre kevésbé irányadó, hiszen a bankokat folyamatosan szorítják ki az eszközből – és a laza monetáris kondíciókat. A monetáris tanács közleménye „galamb” hangvételű volt most is, jelzésük szerint ha az inflációs cél elérése szükségessé teszi, akkor készek tovább lazítani nem hagyományos eszközökkel. Mindezzel elemzők szerint igyekezhetnek meggátolni a forint árfolyamának felértékelődését.

„A következő egy-két hónapban az határozhatja meg a forint árfolyamát, hogy mi történik külföldön, de fontos lesz az MNB politikája is” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Az lesz a kulcs, hogy miként alakul a francia elnökválasztás, milyen politikát folytat Donald Trump, és emel-e kamatot az amerikai Federal Reserve. Ezek a bizonytalanságok arra utalnak, hogy a feltörekvő piacokat nem fogják szeretni a befektetők a következő hónapokban, az eladási hullám pedig a forint árfolyamára is hatással lehet. Virovácz Péter kiemelte, ha mindehhez hozzávesszük, hogy Magyarországon emelkedő pályára kerül az infláció, amire a jegybank várhatóan nem reagál, akkor 310–316 közötti euróárfolyamot láthatunk a következő hónapokban. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza kiemelte, szigorítani mindaddig nem szükséges az MNB-nek, amíg a várható infláció a 2–4 százalékos toleranciasávon belül marad, így 2018 közepéig nem számítunk az alapkamat emelésére. (Az MNB inflációs célja 3 százalék, azonban már jelezte, hogy ha átmeneti hatások jelentkeznek, akkor hajlandó tolerálni akár 4 százalékos pénzromlást is.) Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője ennél is későbbre, 2018 végére várja az emelést, addig pedig nagyon alacsonyan maradhatnak a bankközi kamatok is.

Van azonban néhány tényező, amit nem hagyhat figyelmen kívül az MNB. „Áprilistól már az Európai Központi Bank is elkezdi csökkenteni az eszközvásárlásait, miközben a hazai jegybank folyamatosan a lazításról beszél. De ha gyengül is a forint, a 310-es szintet mindenki bevéste a fejébe, ami gravitációs vonalként működik” – hangsúlyozta Virovácz Péter. A harmadik negyedévben fordulatra számítanak az ING Bank elemzői. Akkor véget érhet a Trump-eufória, kiderülhet, hogy gondok akadnak majd a politikájával, ekkor pedig újra vásárolhatják a befektetők a feltörekvő piaci eszközöket. „Magyarországon ráadásul felpörög a gazdasági növekedés, magas marad a folyó fizetési mérleg többlete, és ha stabil marad a költségvetés, akkor halvány esélyt arra is látok, hogy újabb felminősítéseket kapunk” – mondta Virovácz Péter.

Ezzel fog szembemenni az MNB, hogy ne értékelődjön fel a forint árfolyama, de az ING szakértője szerint nem lesz képes komoly gyengítést végrehajtani, mert egyre fogy az eszköztára. (Idén március végére 750 milliárd forintra csökkentik a 3 hónapos betétben elhelyezhető összeget a tavaly december végi 900-ról.) A legtöbb elemző arra számít, hogy az év folyamán tovább csökkentik ezt a limitet, ami célzott monetáris lazításnak felel meg, a Bubor-piacra és a diszkontkincstárjegyek felé tolva a likviditást. Virovácz Péter hangsúlyozta, a kamatok már mélyen vannak, és az év második felére már a 3 hónapos eszközben is egyre kevesebb pénz lesz. Szerinte nem elképzelhetetlen, hogy ha az MNB nem tesz mást, akkor 300-hoz közeli szintet ér el az árfolyam.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.