Nyitott marad Kína
A világ problémái nem vezethetők vissza a globalizációra, és a maga részéről Peking nyitva tartja a kapuit, hiszen a szabad kereskedelemnek és tőkeáramlásnak köszönheti, hogy néhány évtized alatt a második legnagyobb gazdasággá nőtte ki magát – hangsúlyozta a davosi fórum nyitóbeszédében Hszi Csin-ping kínai elnök. Emellett közvetve Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek üzent, azt fejtegetve, hogy a nemzeti érdekeket tágabb összefüggésrendszerbe kell helyezni, és nem szabad mások kárára megpróbálni érvényesíteni az akaratunkat. Egy kereskedelmi háborúnak úgysem lehetnek nyertesei. Kína újabb szektorokat nyit meg a külföldi tőke előtt, a következő öt évben 8000 milliárd dollár értékben importál árukat és szolgáltatásokat, és 750 milliárd dollárt fektet be külföldön. Vagyis nagyon is hozzájárul a globális gazdaság lendületéhez. Ami jelenleg elég vérszegény, s ez is oka a jövedelmi szakadék tágulásának, a tömegek elégedetlenségének, hogy a leggazdagabb egy százalék többet birtokol, mint a maradék 99 százalék. De nem a globalizáció okozta a migrációs krízist, és a pénzügyi válságot sem.
Három fő problémát észlel Hszi Csin-ping: nincs elég növekedés, miközben az új technológia szédületes iramban fejlődik, vagyis a negyedik ipari forradalom kihívásaihoz kellene alkalmazkodni, nem pedig a fiskális és monetáris politika elegyén vitatkozni. Másrészt, a nagy nemzetközi szervezeteknek jobban tükrözniük kellene a megváltozott erőviszonyokat, azt a tényt, hogy a globális növekedés nyolcvan százalékát a feltörekvő és fejlődő országok adják. Végül a fejlesztéspolitikát is az innováció és a reform szolgálatába lehetne állítani.
A nyitottságon alapuló kínai álláspont ismertetése nagy figyelmet élvezett Davosban, hiszen Donald Trump kedden is azzal vádolta Kínát, hogy manipulálja az árfolyamát, ezért olyan erős a dollár. Gyengült is a dollár, miközben a kínai elnök arról beszélt, hogy egyáltalán nem érdekelt árfolyamháborúban, és nem hisz a mesterséges leértékelés fegyverében sem. A közönséget nem sokkal később megnyugtatni igyekezett Anthony Scaramucci, aki Trump belső köréhez tartozik, és a pénteki beiktatás után a Fehér Házban tölt majd be fontos állást. Úgy magyarázta a leendő elnöknek az EU-t és a NATO-t érintő szavait, hogy az USA csupán a megváltozott világhoz szeretne igazodni. A második világháború után – éppen a globális fellendülés támogatására – az importot serkentő aszimmetrikus kereskedelmi megállapodásokat kötött Washington, de ennek következtében mára „nyolcmillió amerikai munkás szegényedett el”. „Trump csak egyenlőbb feltételeket akar” – érvelt Scaramucci.
Magyarországon optimisták a cégvezetők
Bár a vezérigazgatók világszerte úgy érzik, hogy az idei év számos aggodalomra okot adó fejleményt tartogat, saját cégük és a világgazdaság növekedési kilátásaival kapcsolatban ismét bizakodók – derült ki a PwC 20. Globális Vezérigazgató Felméréséből. A vezérigazgatók 38 százaléka nagyon bizakodó cége bevételeinek növekedési kilátásait illetően az elkövetkező 12 hónapra nézve, ami jobb, mint a 2016-os 35 százalék. Magyarországon kedvezőbb az arány, mint világszerte: itthon a vezetők fele nagyon bizakodó. Ugyanakkor globálisan továbbra is jelentős az aggodalom a gazdasági bizonytalanság (82 százalék), a túlszabályozás (80) és a szakemberek rendelkezésre állása miatt. Fokozódik továbbá a protekcionizmus miatti félelem, világszerte a vezérigazgatók 59 százaléka aggódik emiatt. (H. J.)
