Rekordok éve volt a tavalyi

Az előzetes várakozásoknál alacsonyabb, 848,3 milliárd forint volt a múlt év végén az államháztartás központi alrendszerének hiánya – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken. Az uniós hiánymutató a miniszter szerint

„2 százalék körül” lehet majd, míg az államadósság szintje 74 százalék alá csökkenhet

(a kormány eredetileg 1,9 százalékos deficitet várt, amit decemberben 2,1–2,3 százalékos prognózis váltott fel). Varga Mihály nem győzte hangsúlyozni, hogy tavasszal lehet megismerni a végső számot – a prognózis bizonytalanságát leginkább az állami vállalatok és az önkormányzatok teljesítménye jelenti.

A költségvetésben a kormány eredetileg 762 milliárd forintos deficitet célzott meg az államháztartás központi alrendszerében, ám év közben nagyon úgy tűnt, nemhogy hiány, hanem akár többlet is kialakulhat a büdzsében. Hónapról hónapra dőltek a deficitmélypontok és a szufficitrekordok, még november végén is 60 milliárd forintot megközelítő többletet mutatott a statisztika. Ám a kormány a múlt év végéhez közeledve már jelezte: decemberre nagyobb deficit várható. A bérmegállapodás hatásait taglaló prognózisban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már ezermilliárdot megközelítő, az eredetileg tervezettnél is nagyobb hiányt várt december végére – vagyis 1050 milliárdos deficitet az utolsó hónapra. Ennek részben az uniós kifizetések felpörgése az oka, de a kormányzat az év végén több százmilliárd forint rendkívüli kiadást is jóváhagyott.

Decemberben egy hónap alatt végül 907 milliárd forintos hiány alakult ki, így lett az előzetes várakozásoknál alacsonyabb a végső szám. Egy hónap alatt még soha nem hozott össze ekkora deficitet a kormányzat – ez ugyanúgy rekord, ahogyan év közben a folyamatosan minden addiginál kedvezőbb egyenlegek azok voltak. Banai Péter Benő költségvetésért felelős államtitkár a december közepén kiadott prognózis és a végül kialakult hiányszám különbségét részben a kötelezően óvatos kormányzati tervezéssel magyarázta (értsd: inkább legyen alacsonyabb a prognózisnál az adat, mint magasabb). Varga Mihály hozzátette: a tárcák a kormány novemberi döntéseit maradéktalanul végrehajtották, az év végén elhatározott többletkiadások teljesültek (nagyobb támogatást kapott az egészségügy, jelentős támogatáshoz jutottak egyházi és civil szervezetek, sportszövetségek) –, a vártnál kisebb hiány szerinte ezért inkább a tárcák a tervezettnél valamivel alacsonyabb szintű kiadásainak eredménye.

A hiány végeredményben egyszerre kisebb és nagyobb a megelőző évinél: 2015-ben a pénzforgalmi deficit ennél magasabb (1200 milliárd feletti) volt, ám az uniós hiánymutató végül 1,6 százalékon állt meg. Az idén a kormány a múlt évinél is nagyobb deficitet vár, a cél a GDP 2,4 százaléka, amihez a központi alrendszerben 1166 milliárdos éves pénzforgalmi szemléletű hiány tartozik az elfogadott büdzsé szerint..