Újabb csapások érik az olaszokat

Ismét földrengés rázta meg tegnap Olaszország középső, tavaly több hullámban érintett tartományait – éppen akkor, amikor a kincstárügyi minisztérium már a választ fogalmazta az Európai Bizottság levelére, amely szerint Brüsszel a katasztrófák ellenére sem enged a költségvetési szigorból. A bizottság arra szólította fel az olasz kormányt, hogy 3,4 milliárd euróval, a GDP 0,2 százalékával faragja le az idei hiányt; tavaly májusban Matteo Renzi kormánya 1,8 százalékos GDP-arányos deficittel záró 2017-es büdzsé tervezetét nyújtotta be Brüsszelnek, ezt azonban ősszel 2,3 százalékosra módosította. A változást az augusztusi és októberi földrengések káraival, illetve a menekülthullámmal kapcsolatos költségekkel magyarázták.

Az idénre tervezett hiány nem érte volna el a 3 százalékos uniós fájdalomküszöböt, a bizottság azért helyezett mégis kilátásba büntetéssel fenyegető eljárást, mert Olaszország államadóssága már így is extrém magasságban jár. A GDP 130 százaléka körüli, több mint 2200 milliárd eurós állomány a második legnagyobb az eurózónában.

Paolo Gentiloni kormányának február elsejéig kell válaszolnia a kedden érkezett brüsszeli levélre. Olasz sajtóértesülések szerint első körben újból meg akarják magyarázni, miért emelkedtek a kiadások (a fő érv továbbra is a menekülthelyzet, valamint a földrengések). A kincstárügyi minisztérium arra is felhívja a figyelmet, hogy az adósság-GDP arány stabilizálódott, ami önmagában is „rendkívüli eredmény”. Ezzel együtt a tárca állítólag már dolgozik egy kisebb költségvetési kiigazításon, amit főleg a minisztériumok kiadásainak csökkentésével, illetve egyes fiskális ösztönzők visszavételével érnének el, adóemelésről viszont szó sem lehet.