Változatlanság a bizonytalanságban

Érdemben nem reagált Mario Draghi európai jegybankelnök az újságírók faggatózására, vajon mi a véleménye Donald Trump megválasztott amerikai elnök nyilatkozatairól, amelyek a dollár erejét és az eurózóna tartósságát kérdőjelezték meg, illetve a brit kormány azon törekvéséről, hogy teljesen kivonul az Európai Unióból. Korai még ezzel foglalkozni, jelezte. Ám miközben az EKB csütörtöki ülése után tartott sajtótájékoztatóján magyarázta a friss döntés hátterét, az euró látványosan gyengült a dollárhoz képest, 1,0663-ról 1,0660-ig ereszkedett a kurzusa. Vagyis a dollár erősödött, ami – a Donald Trump hét eleji interjújában elhangzottak szerint – aggasztó az exportösztönzést zászlajára tűző új amerikai kormányzat számára.

A befektetőket inkább az befolyásolja, hogy magyar idő szerint szerda késő este Janet Yellen amerikai jegybankjelnök újfent a fokozatos, de visszafogott ütemű kamatemelések eshetőségéről beszélt, miközben Draghi csütörtökön megismételte: a nullaszázalékos európai irányadó jegybanki kamat ezen a szinten marad még hosszabb ideig, az eszközvásárlási program lezártáig biztosan, de még azt követően is. Az eltérő pályák pedig szükségképpen új árfolyammozgásokat vetítenek előre.

Az EKB kormányzótanácsa nem módosított decemberi döntésén, hogy március végéig még havonta nyolcvanmilliárd euróért vesz értékpapírokat, aztán az év végéig csak hatvanmilliárd euróért. Múlt havi másik intézkedését is csupán finomította, azaz csak az állampapírok esetében fordulhat elő, hogy a mínusz 0,4 százalékos jegybanki betéti kamatnál alacsonyabb hozammal kerülnek mérlegébe kötvények.

Azzal magyarázta a döntést Mario Draghi, hogy egyrészről a növekedési kilátások jobbak, másrészről a külső környezetben számottevő a bizonytalanság mértéke, miközben nincs érzékelhető inflációs nyomás, hiába jeleznek ilyesmit az adatok. Az euróövezetben decemberben 1,1 százalékra kúszott fel a pénzromlás üteme a novemberi 0,6 százalékról, ám ennek oka az energiaárak mozgásában keresendő. Az ettől az árhatástól megtisztított maginfláció azonban 0,8-0,9 százalék körül mozog már hosszabb ideje. Az éppen két százalék alatti inflációs célt pedig akkor éri el az EKB, mondta Draghi, ha az árindex önfenntartóan, meggyőzően, jegybanki segítség nélkül a kívánt szintre áll be. Nem merült el ennek kapcsán annak taglalásában, hogy az eurózóna inflációs átlaga mögött nagy a szórás. Németországban például decemberre 0,8-ről 1,7 százalékra ugrott fel az ütem, és ebből fakadnak az ottani bírálatok is, mert a gyorsulónak látszó iram és az alacsony kamat bosszantja azokat, akik megtakarítani szeretnének. Ám Draghi úgy vélekedett, hogy a legfontosabb az egyre biztatóbb, beruházásokon és fogyasztáson alapuló fellendülésnek a megerősítése, mert akkor emelkedhet a kamat is, és mindenkinek ez az érdeke.

Emelkedő hozam

A meghirdetett mennyiségnél 11 milliárd forinttal nagyobb összegben, 56 milliárd forintért, emelkedő hozammal adott el 3, 5 és 10 éves lejáratú államkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ. Az ÁKK 20 milliárd forintért vitt piacra 3 éves, 15 milliárdért 5 éves és 10 milliárdért 10 éves lejáratú államkötvényt: utóbbi kettőből adott el végül 6, illetve 5 milliárd forinttal többet a meghirdetettnél.