Magyarországon nem kell szigorítani

Szerte a világon enyhültek a deflációs kockázatok az elmúlt hónapokban, az inflációs főindexek pedig elkezdtek közeledni a jegybankok inflációs céljához. Ebben óriási szerepe van annak, hogy az olajárak emelkedő pályára álltak, és kiesett a bázisból a tavalyi extrém alacsony árszint. A januári 1,8 százalékos előzetes euróövezeti infláció már közel van az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékhoz közeli, kissé az alatti céljához – mondta a Világgazdaságnak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza. Kiemelte, hogy az energia- és élelmiszerárak nélkül számított maginflációs mutató viszont csak 0,9 százalékos.

Az Egyesült Államokban már az elmúlt években sem láthattunk deflációs veszélyeket, a különböző inflációs mutatók régóta közel vannak a Federal Reserve 2 százalékos céljához, a munkaerőpiac pedig teljes foglalkoztatást tükröz. Trippon kiemelte, hogy Donald Trump amerikai elnök gazdaságpolitikáját azonban nagyfokú bizonytalanság övezi.

A magasabb globális inflációs környezet Magyarországra is hatással lesz. Egyrészt az olajárak emelkedése már most látszik az inflációban – tavaly decemberben 1,8 százalék volt a drágulás a novemberi 1,1 százalék után –, másrészt a bérek és a fogyasztás emelkedése is árnövelő hatású. A CIB Bank 2,2 százalékos inflációval számol erre az évre a tavalyi 0,4 után, vagyis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még nem fogja elérni a 3 százalékos célját, de jövőre tovább gyorsul az áremelkedési ütem.

A magasabb globális inflációnak monetáris politikai hatásai is vannak. Az EKB szűkíteni fogja az eszközvásárlási programját ebben az évben, a Fed pedig tovább folytatja a tavaly decemberben megkezdett kamatemelési sorozatát. Trippon szerint az EKB-nál attól még nem kell tartani, hogy idén elkezdene kamatemelésen gondolkodni, a Fed viszont akár háromszor is szigoríthat 2017-ben. Az MNB-nél viszont más a helyzet: az emelkedő infláció ellenére sem várható szigorítás, mert a pénzromlás üteme a 3 százalékos cél alatt marad. „Az MNB világosan kommunikálta, hogy a lehető leghosszabb ideig lazán tartja a monetáris kondíciókat” – mondta a CIB közgazdása, aki arra számít, hogy idén biztosan 0,9 százalékon marad az alapkamat, de ez egyre kevésbé irányadó, sokkal fontosabbak a bankközi kamatok. Trippon szerint a 3 hónapos Bubor-kamat az év első felében 0,2–0,3 százalék között lehet, utána elindulhat egy lassú emelkedés, de továbbra is mélyen a 0,9 százalékos alapkamat alatt maradhat.