Barcza György szerint az ÁKK arra törekszik, hogy az szerkezete több lábon álljon. „Minél több piacot próbáljunk kiépíteni, mert korábban Magyarország egy közepesen eladósodott országnak számított, mi pedig a biztonság oldalát igyekeztünk erősíteni. Maga az adósságráta elkezdett csökkenni, ebben oroszlánrésze van a költségvetési hiány alacsony szinten tartásának” – mondta.
Az adósságráta alakulása néhány éven belül eléri a 70 százalékos arányt, utána a 60 százalék a cél. A külföldi részaránya az adósságnak rendkívül magas volt 2011-ig, akkor elérte az 50 százalékot – emlékeztetett. Ezt két csatornán szorították lejjebb: az egyik a devizakötvény-kibocsátás lassítása, a másik, hogy a forint állampapír-piacon nagyobb hangsúlyt kapott a lakossági állampapírpiac, ezzel 25 százalékra csökkent a devizaarány, ami a hetvenes évek óta a legalacsonyabb szint.
A tavalyi hitelminősítői döntések is kiemelték a devizaarány csökkenésének szerepét az államadósság szerkezetében. „Ha az államadósság szintjét nézzük, azt látjuk, hogy a devizaarány tekintetében például Horvátországban ez kifejezetten magasnak mondható, hasonlóan egyes balti országokhoz, de a versenyhátrányunk megszűnt. A külföldi hitelezők arányát tekintve középen helyezkedünk el. Kínában vagy Izraelben például nincsenek külföldi hitelezők” - emelte ki Barcza György.
„Azt tudjuk mondani, hogy az a fajta hozamtöbblet, amit korábban megfigyelhettünk, ez tulajdonképpen eltűnt, azt lehet látni, hogy a lengyel és a román hozamok között volt a magyar hozamgörbe – 2016 és 2017-ben már a magyar volt a legalacsonyabb a három ország közül. Ami a kamatkiadást illeti, ha mostani állapot maradna, akkor a mostani GDP-arányos 3 százalék körüli kamatkiadás megfeleződne, s több százmilliárdot lehet megspórolni.”
A szakértő szerint a Brexit és az amerikai elnökválasztás is érintette a magyar piacot, volt hozamemelkedés mindkét eseménynél, de ezek után gyors volt a korrekció. „Az amerikai elnökválasztás után az egész nemzetközi piacon volt egy általános hozamemelkedés, de a magyar hozamemelkedés nem volt rosszabb, mint más nemzetközi piacokon. A magyar piac tényleg kezd biztonságosabbá válni” – hangsúlyozta Barcza.
Szeretik a magyarok az állampapírokat
A lakossági állampapír-piac 2012 előtt lényegében nem létezett, megfelelve a nemzetközi helyzetnek, hiszen a legtöbb országban ez minimális volt. Ma már azonban a lakosság finanszírozza a magyar adósság 20 százalékát. Barcza szerint nincs hasonló példa a világban, egy-egy kivételtől eltekintve, de azok elég sajátos helyzetnek tekinthetők, Európában Írországban 8, míg más országokban 2 százalékot éri el a lakossági értékesítés. A bővülésben kulcsszerepet játszott, hogy az Államkincstár és a posta mellett a bankoknál is elkezdtük forgalmazni a lakossági állampapírokat.
Ha ilyen a pénzpiaci helyzet, akkor most érdemes a lakossági állampapír piacot fejleszteni – emelte ki az ÁKK vezére. A befektetési jegyek állománya és a bankbetétek állománya drasztikusan csökkent. A január-februári dinamikát nézve az emelkedő trend a lakossági piacon folytatódik, most a lakossági állampapír az első számú a lakosságnál. Hozzátette, a fiatalabbak a hosszabb futamidőt preferálják.
