Brüsszel nem hagyja magát sakkban tartani

A parlament felső kamarájának módosítások nélküli végszavazásával hétfő éjjel véget ért a több hétig tartó parlamenti eljárás, és ezután Theresa May miniszterelnök a lisszaboni szerződés 50. cikkelye alapján bármikor hivatalos értesítést küldhet Brüsszelnek arról, hogy az Egyesült Királyság ki akar lépni az államszövetségből. A miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint a kormányfő várhatóan március utolsó hetében teszi ezt meg. A csúszás hátterében az újabb skót függetlenségi referendum felvetése húzódhat meg. Nicola Sturgeon skót kormányfő ugyanis bejelentette, hogy a jövő héten felhatalmazást kér az edinburgh-i parlamenttől a függetlenségi népszavazás újbóli kiírásához szükséges lépések megtételére.

May a londoni parlament alsóházának keddi vitanapján Sturgeon kijelentéseire azt mondta: nincs itt az ideje a bizonytalanságkeltésnek és a politikai játszmáknak, ezért azt szeretné, hogy újabb skót referendumot az ügyben csak a Brexit után tartsanak. A brit miniszterelnök azt is hozzátette: a felmérések alapján a skót választók többsége nem is akar újabb népszavazást a függetlenségről, mivel tudják, hogy Skócia számára a legfontosabb az Egyesült Királyság egységes belső piaca. A skót miniszterelnök erre azzal vágott vissza, hogy kizárólag Skóciát illeti meg az újabb függetlenségi népszavazás kiírásáról szóló döntés joga. Sturgeon szerint ugyanakkor, ha a skót parlament megszavazza az új népszavazást, azt legkésőbb 2019 tavaszáig mindenképpen meg kellene tartani, mivel addigra várható az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból.

Nicola Sturgeon az újabb népszavazási kezdeményezést bejelentő nyilatkozatában hangsúlyozta: Skóciának meg kell adni a választási lehetőséget az úgynevezett hard (vagyis kemény) Brexit és a függetlenség között. A skót kormányfő a hard Brexit kifejezéssel arra utalt, hogy a londoni kormány nemcsak az unióból, hanem annak egységes belső piacáról is ki akar vonulni.

Az Európai Unió nem enged a fenyegetéseknek, és nem hagyja magát megfélemlíteni a Nagy-Britanniával tervezett kilépési tárgyalások alatt – jelentette ki szerdán Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Strasbourgban, az Európai Parlamentben. Az EU viszont időhúzásra is játszik, vagyis csak június végén kezdi meg a tárgyalásokat Nagy-Britanniával a Brexit feltételeiről – értesült a Bloomberg. Függetlenül attól, hogy mikor nyújtja be a brit miniszterelnök országa kilépési kérelmét, a másik félen is múlik, mikor ülnek le egymással a tárgyalódelegációk. A kilépés feltételeiről két év alatt kell megállapodni. Az egyezményt ratifikálnia kell az Európai Parlamentnek és a tagországok nemzeti parlamentjeinek is. Ha London már 2017 áprilisában elkezdhetné a tárgyalásokat, akkor nyernének fél évet ezekre a jóváhagyásokra. További gond azonban, hogy a britek egyszerre akarnak tárgyalni a kilépés feltételeiről, valamint a független Nagy-Britannia és az EU közti új kereskedelmi szerződésről, amit viszont Brüsszel elutasít. Az EU csak a kilépés után térne vissza az új kereskedelmi megállapodás ügyére, amelyről több évig tartó vita kezdődhet. Ezalatt a Kereskedelmi Világszervezet feltételei lépnének érvénybe a szigetország és a kontinens gazdasági kapcsolataiban, amelyek sokkal kedvezőtlenebbek a jelenlegieknél.